Előszó
1. A magyar helynevek történetének egyik legfeldolgozottabb időszaka az Árpád-kor, a korai ómagyar kor. Alig találunk névkutatót, aki ne tett volna hosszabb-rövidebb kirándulásokat ezen a...
Tovább
Előszó
1. A magyar helynevek történetének egyik legfeldolgozottabb időszaka az Árpád-kor, a korai ómagyar kor. Alig találunk névkutatót, aki ne tett volna hosszabb-rövidebb kirándulásokat ezen a területen: voltak, akiket egy-egy jellegzetes név vagy éppen névfajta vonzott, mások inkább szélesebb horizontról, összefoglaló szándékkal tartottak szemlét a régi magyar helynevek körében. Sajátos ellentmondás ugyanakkor, hogy olyan átfogó munkákkal, amelyek hangsúlyozottan rendszertani megközelítést alkalmaznak, azaz amelyek az egyes neveket mint egy nagyobb rendszer elemeit szemlélnék és vizsgálnák, s e vizsgálatok révén a szisztéma fő összefüggéseit kívánnák bemutatni, az utóbbi fél évszázad szakirodalmában nemigen találkozunk. Kevés olyan tudományos munka született e témában, amelyben kiemelt hangsúlyt kapnak a nevek vagy a névrendszer területi vonatkozásai, azaz a névkutatás névföldrajzi összetevője. Még ritkábban készültek olyan dolgozatok, amelyek valamennyi névfajta feldolgozásának szándékával íródtak.
2. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén néhány éve pályázati támogatással számítógépes névtani adatbázis kiépítése indult meg. A Magyar Névarchívum olyan elektronikus gyűjtemény (http://nevarchivum.klte.hu), amelyben az egyik legfőbb részterületet a korai ómagyar kori oklevelek százezres nagyságrendű helynévállományának - egyre szélesebb bázisokra épülő - feldolgozása képezi. Ennek előmunkálataként indítottuk meg a Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból (HA.) sorozatunkat, melyben a korszak kevésbé kutatott névfajtáit, a nem települést jelölő helyneveket (pl. víz-, hegy-, erdő-, határneveket) tesszük közzé vármegyék szerinti elrendezésben, térképmellékletekkel és különféle mutatókkal ellátva. A névtörténeti adatbázis kiépítésében, valamint a HA. munkálataiban magam is aktívan részt vettem, amit jeleznek ilyen irányú publikációim is. Ezek az előzetes munkák erősítették meg bennem azt a gondolatot, hogy a történeti névanyagnak átfogó, teljességre törő feldolgozására feltétlenül szükség van. Arra persze aligha vállalkozhat bárki is, hogy a magyar nyelvterület, a történelmi Magyarország egész helynévállományát vizsgálat tárgyává tegye, de a kisebb területek névrendszerének feltérképezése elvezethet majdan egy nagy, összegző szintézis megalkotásához.
Mindenféle helynévvizsgálat területi hátterének megválasztása nagy körültekintést igényel. Számomra az egyik terület kijelölése szinte magától adódott: a betűrendben első helyen álló Abaúj vármegye sűrű településhálózata, gazdag korai helynévanyaga révén - az adott időkeretek között - a legjobb viszonyokat teremtheti bármely névtörténeti analízishez...
Vissza