Világosság 2003. szeptember-október

Fülszöveg

A tudásalapú társadalomnak nevezett jelenség egyik fontos jellemzője a piaci szereplők túlsúlya a tudástermelésben. Feloldandó feszültséget jelent azonban az adófizetői pénzből fenntartott intézményrendszer részvétele olyan kutatásokban, amelyek eredményei a multinacionális gazdasági szereplők révén nem, vagy csak kisebb mértékben hasznosulnak az adott országban. Megoldást a nemzetállamok döntéshozóinak és a multinacionális menedzsmenteknek az együttműködése hozhat... A globálissá vált információs hozzáférés a kultúra, az értékek, a morál és a hagyományok világában újra és újra választások elé állítja az egyes embert. A tudás embereinek felelőssége egy olyan globális etika kidolgozása és elterjesztése, amely megélhetővé teszi a hagyományos közösséghez, a választott mikroközösségekhez és a nagyobb hálózatokhoz való tartozást.
WSF Tudás és közösség - háttéranyagok

De mi értelme van még egyáltalán akaratról beszélni, ha az eredeti fogalom ilyen mértékben módosul? Úgy vélem, a válasz abban keresendő, hogy az akarat az előzőekben is azon képességként szerepelt, melynek révén önmagunk lehetünk. Ezt a vonását a fogalom teológiai kontextusban is megtartja, jóllehet az internacionális és az értelemmel való azonosítás - melyek a boulészisz tradicionális értelmezésében és a Szellem szabadságának plótinoszi elgondolásában szintén alapvetőek - Isten akaratára nem alkalmazható
Bene László

A társadalomtudományok szerepének devalválódása és a társadalomtudósi lét válságjelenségei szorosan összefüggnek az elavult egyetemi struktúrák konzerválásával. Világszerte reformfolyamatok zajlanak az egyetemek világában, de Lengyelországban, Észtországban vagy Szlovákiában is pozitív irányban történtek elmozdulások a teljesítményt motiváló - és a piaci szempontokat is figyelembe vevő - strukturális viszonyok meghonosítása érdekében. Az amerikai egyetemi rendszer - bár kétségtelenül nem lehet, és nem is kell minden elemét átültetni - számos szervezési módszere modellként szolgál a nyugat-európai egyetemek számára, mert rájöttek, hogy az egyetemek működtetése így mind tudományos, mind pedig gazdasági szempontból javítható. A hazai egyetemi integráció ezen az úton indította el a reformfolyamatot, a valódi, mélyreható strukturális változások azonban még nem valósultak meg.
Pikó Bettina Vissza