Budapest XXI. - Csepel

Előszó

Budapest XXI. Kerületéről, Csepelről szóló albumot nyújtunk át Önnek abban a reményben, hogy az itt közölt művészi fotók, dokumentumok segítségével bemutathatjuk kerületünket közel nyolcvanezer ember lakóhelyét. Azt írom lakóhelyét, miközben meg vagyok győződve róla, hogy az itt élő emberek többségének nem csak lakóhelye ez a néhány négyzetkilométernyi terület, hanem a múltja, jelene, s reményeink szerint a jövője is, egy szóval kifejezve: az élete.
Ha pontosak és szakszerűek akarunk lenni a kerület helyzetének leírásában, idézhetjük dr. Bolla Dezső csepeli helytörténészt, aki így ír:
„A Szigetcsúcson kettéágazó, dél felé tölcsérszerűen eltávolodó folyóágakkal közrefogott, elkülönülő szigeti fekvése sajátos, egyedülálló jelleget ad a kerületnek... Csepel a főváros centrumához legközelebb fekvő külső kerület." De a szűkszavú és szabályos földrajzi adatokon túl egy élő, lüktető állandóan fejlődő kerületet szeretnénk bemutatni, ahogy mi látjuk hétköznapokon és az ünnepeken. A település fejlődését a XIX. Század végétől a kibontakozó nagyipar, a Weiss Manfréd Gyár határozta meg.
Ennek nyomait nemcsak az épített környezet viseli magán napjainkig, de a kerület szerkezetén is nyomott hagyott. A csöndes mezővárosi jellegű település lassan hozzáidomult a fejlődő nagyiparhoz, egyre bővült az idetelepülök köre, az ipar lett a meghatározó.A kertes, családiházas területeket lassan felváltották a lakótelepek, fejlődött az infrastruktúra. Bölcsődék, óvodák, iskolák épültek, művelődési házak és könyvtárak igyekeztek kielégíteni az egyre bővülő kulturális igényeket. Élénk sportélet bontakozott ki, nagyrészt a vízi sportok területén.
Az időközben (1949) várossá nyilvánított települést egy évvel később pontosan hat évtizede Budapesthez csatolták. Egy város, egy település mindig magán viseli múltját, s ez így van Csepelen is. Vissza