1.060.405
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Szeged 2018. október
A Város folyóirata/Várostörténeti és kulturális magazin - 30. évfolyam 10. szám
Szeged
| Kiadó: | Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár |
|---|---|
| Kiadás helye: | Szeged |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Tűzött kötés |
| Oldalszám: | 64 oldal |
| Sorozatcím: | Szeged |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 30 cm x 21 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal. További szerzők a lapban. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
1753 - ebből az évből származik Tarján, Szeged egyik akkori külterületének legkorábbi említése. Azonban nem a későbbi lakótelep első beköltözői voltak a "honfoglalók", sőt még csak nem is a Tarján... TovábbElőszó
1753 - ebből az évből származik Tarján, Szeged egyik akkori külterületének legkorábbi említése. Azonban nem a későbbi lakótelep első beköltözői voltak a "honfoglalók", sőt még csak nem is a Tarján törzs lakói. Írásunkban az ókortól egészen az 1960-as évek derekáig követjük nyomon a terület sorsát.Tarján. Habár csupán a XVIII. század közepén említik meg ezen a néven a területet, majd tűnik fel nem sokkal később az egyik korabeli térképen, mégis azt feltételezik a kutatók - Inczefi Géza, majd az ő nyomán Péter László -, hogy a szomszédos Hódmezővásárhely városrészéhez hasonlóan, a név a honfoglaláskori Tarján törzs nevéből származik. Itt telepedhettek meg a Tisza árterénél, az Ond törzs települése mellett, így meg kellett különböztetniük a maguk területét.
Azonban nem Árpád népe volt az első, amely ide költözött. Az Olajbányász téren, a 101-es épületnél 1973. december végén az építők régészeti leletekre bukkantak. Trogmayer Ottó vezetésével a helyszínre érkező régészek egy üt sírból álló, későszarmatakori temetőrészletet tártak fel, a sírok mellett többek között Nagy Konstantinus korából származó pénzérmék, kerámiaedények, használati tárgyak kerültek elő. Az iráni eredetű, nomád nép, a szarmata roxolánok temetőrészleteire a város több pontján rábukkantak, így Makkoserdőn, Algyőn és Tápén is. Vissza
Tartalom
Tarján 50 3 Tóth Marcell: A szarmatáktól Horthyig8 Tóth Marcell: A sártengertől a színes panelokig - a Tarján lakótelep története
22 Bátyi Zoltán: Tarján, a parkokkal, kanyarokkal szépített panelvilág. Beszélgetés Takács Mátéval
26 Tóth Marcell: Tarján tanúi - a külvárosi paradicsomtól a panelmennyországig
30 Tóth Marcell: Szobrok "igazi szocialista tartalmú küldetéssel"
33 Zenei József: A szegedi Szent Gellért templom bronzkapuja
39 Bátyi Zoltán: Gettóbüfé és uniós pénzek
História 40 Mód László: Érdekességek a szegedi szőlő- és bortermelés múltjából 14. Szeged város szőlőhegyi szabályrendelete
44 Wéber Kati: A nagy háború utáni évtized. A Délmagyarország második tíz esztendeje - 2. rész
Fesztivál 49 Gyémánt Csilla: Huszonegy nyári este. A Szegedi Szabadtéri Játékok 2018-as nyári évadának krónikája
Szemle 63 Tóth Marcell: Lajstrom a szobrokba zárt múltunkról, jelenünkről.
Tóth Attila: Szeged szobrai címe könyvének 2. kiadásáról
A Somogyi-könyvtár kincsei 11. Legenda aurea sanctorum (a hátsó belső borítón)
Témakörök
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Állapot:
Jó
880 ,-Ft
4
pont kapható
Kosárba
Folytatás Microsoft-tal