1.062.632

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyarországi földrengések évkönyve 2010

Hungarian Earthquake Bulletin

Szerző
Budapest
Kiadó: GeoRisk-MTA GGKI
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 140 oldal
Sorozatcím: Magyarországi földrengések évkönyve
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Angol  
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Pannon-medencében a földrengés aktivitás a lemezperemi területekhez képest mérsékelt, a rengések epicentrumainak eloszlása pedig első pillantásra rendszertelennek látszik. Nehéz eldönteni, hogy a... Tovább

Előszó

A Pannon-medencében a földrengés aktivitás a lemezperemi területekhez képest mérsékelt, a rengések epicentrumainak eloszlása pedig első pillantásra rendszertelennek látszik. Nehéz eldönteni, hogy a földrengések izolált területeken, vagy szeizmikusán aktív vonalak mentén keletkeznek. Mindenesetre felismerhető néhány terület, ahol viszonylag gyakran fordult elő a múltban földrengés. Ilyenek pl. Eger és környéke, ahol 70 év alatt legalább 16 földrengés és több mint 50 nagyobb utórengés történt. Komárom és Mór környékén, Jászberény, Kecskemét és Dunaharaszti közelében szintén jelentős volt az aktivitás egy-egy bizonyos időszakban. Az alacsony szeizmicitás nem feltétlenül jelenti a földrengések méretének csekélységét: komoly épületkárokat okozó földrengésekről van szó, néhány esetben talaj folyósodást is okozó gyorsulásokkal (pl. 1763 Komárom, M 6.2; 1911 Kecskemét, M 5.6), esetleg a felszínen is r megjelenő töréssel (pl. 1834 Érmellék, M 6.2). Ezek a példák azt mutatják, hogy 6.0-6.5 magnitúdójú rengések lehetségesek, de nem gyakoriak a Pannon-medencében (Tóth et al., 2002a).
A földtudományi kutatás fontos eleme a szeizmicitás vizsgálata, annak megismerése, hogy milyen gyakorisággal, hol és mekkora földrengések keletkeznek, továbbá melyek azok a szeizmotektonikai folyamatok, melyek a földrengéseket létrehozzák.
Az általános ismeretszerzésen túlmenően a földrengés elleni védekezéshez is fontos segítséget nyújt a szeizmicitás pontos ismerete. Egy terület földrengés kockázatát csak komplex szeizmológiai, geofizikai, geológiai ismeretek alapján lehet meghatározni. A legfontosabb információ, mely mennyiségileg meghatározza a földrengéskockázatot, a terület földrengés története, illetve a jelenkori rengések ismerete. Ehhez nyújt kardinális fontosságú segítséget a földrengés monitorozás, a földrengések megfigyelése, mérése és paramétereinek meghatározása. Magyarországon a földrengésmérő állomások száma és minősége 1995-ben érte el azt a szintet, hogy a lakosság által érzékelt valamennyi rengést a hálózat nagy valószínűséggel detektálja. Ez nagyrészt annak a szeizmikus megfigyelő hálózatnak köszönhető, melyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség javaslatára a Paksi Atomerőmű Rt. létesített az atomerőmű telephely tágabb környezetében.
Jelen kiadványunk célja és tartalma pontosan az, amit a címe is jelez: évkönyv, melyben megtalálható minden olyan adat és ismeret, melyet az év során a magyarországi földrengésekkel kapcsolatban összegyűjtöttünk. A célterület a 45.5-49.0É szélesség és 16.0-23.OK hosszúság által határolt földrajzi tartomány. A teljesség kedvéért azonban a világ jelentős földrengéseinek listája is megtalálható a mellékletben. Reméljük, hogy hasznát látják munkánknak mindazok, akik földtudományi kutatásaikban felhasználói a szeizmicitás adatoknak, de azok is, akik csupán egy-egy földrengéssel kapcsolatos kérdésükre keresnek választ kiadványunkban. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
1. összefoglalás 7
2. A magyarországi földrengés-megfigyelő hálózat 9
Szélessávú állomások 9
Rövidperiódusú állomások 9
Adatközpont 11
Virtuális szeizmológiai hálózat 11
3. Eseménylista és földrengés fészekparaméterek 19
A földrengés fészekparaméterek meghatározása 19
Sebességmodell 19
Eseménylista 21
Fészekparaméterek és fázisadatok 28
4. Jelentős földrengések 2010-ben 61
2010. február 8. - Várda 63
2010. május 25. - Újszilvás 67
2010. június 21. - Bábolna 71
2010. augusztus 14. - Miskolc 75
2010. augusztus 17. - Csányoszró 79
2010. augusztus 17. - Miskolc 83
2010. augusztus 17. - Sellye 87
2010. augusztus 19. - Miskolc 91
2010. augusztus 19. - Kistokaj 95
2010. augusztus 26. - Körmend 99
2010. augusztus 31. - Diósd 103
2010. október 30. - Tállya 107
2010. november 21. - Máriakéménd 1
2010. december 14. - Felsőzsolca
Hivatkozások 119
A melléklet: Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) 121
B MELLÉKLET: A világ jelentős földrengései 2010-ben 123
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem