Magyarország közútjainak története

Előszó

Ez a kiadvány a magyar útépítés történetéről ad átfogó ismeretet a kezdetektől 1960-ig. A következő kötetben innen folytatódik a tények bemutatása napjainkig.
Az útépítés és a közlekedés története szoros része a magyar történelemnek. Egy japán mérnök találóan írta bejegyzését a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény vendégkönyvébe: „Az utak nem csak az országokat kötik össze egymással, hanem az ott élő népeket is." A Kárpát-medencében, Európa közepén 1100 éve élő magyarságnak kitüntetett tapasztalata van a szomszédos és a távoli népek kapcsolatában. Már az Árpád-házi királyok biztosítottak átvonulási utakat és ellátást a Szentföldre vonuló keresztes hadjárat csapatainak. Ugyancsak magyar területet is érintve folyt a levantei kereskedelem kelet és nyugat között. Az Anjou-királyok alatt a magyar birodalom a legjelentősebb gazdasági, kereskedelmi szerepet töltötte be Európában, de a török hódoltság és a Habsburgok uralkodása alatt is termelő és kereskedői összeköttetést képviselt a magyar terület. Nyugati tudást és keleti bölcsességet egyesítve a magyarság sok jeles személyiséget adott a világnak.
Ez a kiadvány az útépítés neves személyeit is bemutatja - legyenek azok szakemberek vagy politikusok, akik teljes képességükkel a közlekedés jobbításán dolgoztak; hogy legyenek kőutak a sártengerré dagadó Nagy-Alföldön, vagy folyami átkelők a közlekedés folytonosságának szolgálatára.
Ezen a helyen, Közép-Európa köldökén ma is a legkorszerűbb szállítási vonalak kiépítésén és a fejlett módszerek megvalósításán dolgozik az elme, bár a megpróbáltatások nem teszik mindig lehetővé a forgalom arányos követését.
Adjon erőt és bizalmat ez a kiadvány mindazoknak, akik tisztelik a múltat és a szakmai példaképeket. Szolgáljon tanulságul, hogy a legszerényebb körülmények között is volt és lesz megoldás a közlekedés biztosítására.
Ezen gondolatok jegyében ajánlom figyelmébe az érdeklődőknek a magyar közutak történetét bemutató könyv első kötetét annak reményében, hogy a folytatás is hamarosan az olvasó elé kerül. Vissza

Fülszöveg

Magyarország területén a Római Birodalom katonái építettek először kőutakat, egy-egy részletük ma is látható.
Magyarország területén a történelem minden korszakában fontos kereskedelmi utak voltak kelet-nyugat és észak- dél között, de szilárd burkolattal csak a hegyvidékeken építették meg, ahol a kőanyag helyben volt található. A középkorban a hadi utak egyben kereskedelmi utak is voltak, s a Kárpát-medence vízi átkelőhelyei az ősidőktől ugyanott voltak, ahol később hidakat építettek. Kompok, fahidak, hajóhidak, vas- és acélhidak még együtt léteztek a kötetben bemutatott korszakban.
A Nagy-Alföld elhagyatott részein csak a vasúthálózat kiépítése után készítettek kőutakat Az első hosszú, 300 km-es útszakaszt 1895-1899 között építette a magyar állam. Baja és Kisjenő között. A többség azonban 1920 után épült, makadám szerkezettel. Ennek ellenére már 1864-től készítettek a városokban aszfaltutakat, sőt egy magyar vállalat építette egy német céggel közösen Németország első hengerelt aszfaltburkolatát Stuttgartban, 1908-ban.
A két világháború között a főutakat betonburkolattal építették - így a London és Isztambul között kijelölt nemzetközi út Budapest-Szeged közötti szakaszát, s más főutakat is.
A magyar út- és hídépítő szakma kiválóságai a 18. századtól francia, német, angol és amerikai példákon nevelkedtek, s a Műegyetemen is erre alapult a mérnökképzés. Maga az útügyi szervezet osztrák minta szerint állt fel, s ez a forma 1950-ig működött.
Az automobil elterjedése az első világháború utáni időre esett Ezért, meg a nagyarányú átmenő forgalom szorítása miatt is, a második világháborúig a főutak korszerűsítésének egyik intenzív és sikeres időszakáról emlékezhetünk meg.
Magyarországon a történelem viharai, a háborúk miatt, többször elpusztultak hídjaink, megrongálódtak a közlekedési pályák. A 20. században ez fokozottan így volt, ezért, valamint a gazdaság leromlása miatt a szükséges költségeknek csak töredéke jutott az utakra. Átmeneti fellendülés csak az 1960-as, 1970-es években volt, ez azonban már a következő kötet témája, de jelentősége nagyobb minden más korszakénál.
Reméljük, hogy a személyeket, árukat és eszméket közvetítő magyar úthálózat mihamarabb eléri a kívánt európai szolgáltatási szintet. Vissza