A pápai udvar lakásviszonyai a XIII. század második felétől a XIV. század közepéig

Előszó

Részlet:

A középkor gazdasági és művelődés történetének nem csekély fontosságú lapjai azok, amelyek az uralkodók udvari életével, a fejedelmi udvartartások pénzügyi és közigazgatási megszervezésével foglalkoznak. E kérdések korántsem oly csekély jelentőségűek, mint aminőnek a beavatatlanok előtt első pillanatra látszanak. mielőtt megoldásukhoz fogna a kutató, nem szabad megfeledkeznie arról a rendkívüli gazdasági jelentőségről, amit a feudalis fejedelmi udvar a középkori gazdasági életben játszott. A feudalizmus gazdasági berendezkedésében a centrális erők a főhűbérúr, a fejedelem udvarába halmozták fel a fölös gazdasági javakat, miután a főhűbérúr maga, saját hatalmával és hatáskörében gondoskodott a territorium védelmi, kulturális és egyházi szükségleteiről. Aminő egyszerűnek látszik első pillanatra az államháztartás és a fejedelem magángazdálkodási javainak egységes kezelése, az állam és fejedelem magánkiadásainak egymástól való el nem választottsága, a középkor gazdasági és politikai életének mélyebbreható ismerete után ezt a primitiv államgazdálkodási rendszert, amely ugyan a hűbériség rendszeréből, valamint a terménygazdálkodás rendszeréből szinte önként következett, mégis a középkor nehézkes, sokszor súlyos gazdasági bajainak egyik főokozójául kell tekintenünk. Az állam gazdasági alapjai a fejedelem politikai hatalmán nyugodtak s annak biztos menetére hiányzott a minden politikai hullámzástól ment gazdasági garancia. Az erős és hatalmas fejedelemnek könnyen sikerült territoriumán jól szervezett államgazdasági életet berendezni, míg a gyönge vagy hatalmában megrendült uralkodó jogara alatt ijesztően sülyedt a gazdasági jólét. Az állam gazdasági erejének ez a - mondjuk - személyhez kötöttsége magyarázza meg azokat a rendkívüli nehézségeket, amelyekkel e korban a gazdasági javak kicserélése (kereskedelem) és az ipari termelő munka járt. Vissza