Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1715

Előszó

1712-ben, a török uralom hosszú évtizedei és a Rákóczi szabadságharc küzdelmes évei után a mai Esztergom város területe négy településnek adott otthont. A vár alatt található Víziváros és Szentgyörgymező a várral együtt az esztergomi érsek, Szenttamás mezőváros az esztergomi káptalan tulajdonában volt, Esztergom szabad királyi város pedig önálló közigazgatással működött. A négy település közül a továbbiakban egyetlen egyről, a Szent Lőrinc kapu, a Duna és a Budai kapu által határolt szabad királyi városról lesz szó. Esztergom szabad királyi város lakossága a török kiűzése után, a 17. század utolsó évtizedében teljesen megújult. A török hódoltság alatt idetelepült nagy számú rác lakosság ugyanis elköltözött, helyére a vármegyebeli elszegényedett nemesség, a várbeli őrség magyar és német katonasága, a különböző helyekről megszökött jobbágyok, valamint a magyar és német iparosok telepedtek le. Ez a benépesülési folyamat 1712-ben még korántsem ért véget, akkor mindössze kétezren laktak a város területén. Bár a város lakossága kicserélődött, a régi hagyomány alapján megtartotta kiváltságos jellegét, és belügyeit továbbra is önállóan kívánta intézni. A városi tisztikar megválasztására és működésére a török idők után az első írásos nyomunk 1693-ból maradt fenn. A szabad királyi város kiváltságainak biztosításához azonban írásos dokumentumra is szükség volt, ezért a város vezetősége már a 18. század elején az uralkodóhoz fordult, hogy privilégiumát, amelyet állítólag már a török hódítás előtt is birtokolt, újra adja ki számára. A király teljesítette a kérést, Esztergom város kiváltságlevelét 1708-ban írásba foglalták, azonban a megyei gyűlésen való kihirdetésére, azaz érvénybe lépésére csak 1710-ben került sor, mivel a város csak ekkora tudta összegyűjteni a szükséges költségek fedezetét. A kiváltságlevél - amelyet a szabad királyi városok felügyeleti szerve, a Magyar Királyi Kamara 1709- ben szabályrendelettel módosított - a városnak teljes körű önkormányzatot biztosított, azaz Esztergom megkapta a szabad királyi városok jogait, így szavazati joggal részt vehetett az országgyűléseken, és az országos közadón kívül pedig mindenféle adó fizetése alól mentességet kapott. Megkapta a bormérés és a húsvágás, valamint a város határában történő legeltetés, favágás, vadászat, madarászat, halászat jogát. A vásárok felügyelete, a mértékek vizsgálata és pontosítása is a városi önkormányzat hatáskörébe tartozott. A polgárok felvétele ügyében a városi tanács döntött. Megkapta a pallosjogot, azaz a város területén élő lakosok felett szabadon ítélkezhetett. A bírót és a tanácsot a királyi biztos jelenlétében önállóan választották a Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város múltjából (1684-1714). Esztergom, 1892. 25-27. Vissza