1.067.062

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Önkormányzatok és EU közpolitika I-III.

Az uniós állampolgárság és választójogi összefüggései az önkormányzatoknak/Közösségi jog és a közbeszerzések/Az Európai Unió fejlesztési forrásai/Közösségi jog és a közlekedés/Közösségi jog és a közszolgáltatások

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Magyar Közigazgatási Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 287 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-9395-13-7
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Előszó: 3
Iván Gábor: Az Európai Unió fejlesztési forrásai 5
Tartalomjegyzék 7
Bevezető 9
1. Bevezetés az Európai Unió regionális politikájába 11
1.1 A gazdasági és társadalmi kohézió, a strukturális politika, a regionális
politika fogalma 11
1.2. A regionális politika alapvető jogforrásai 12
1.3. A NUTS rendszer 16
1.4. A magyar regionális építkezés 16
2. A regionális politika alapelvei 18
2.1. A koncentráció 18
2.2. A partnerség 19
2.3. A programozás 20
2.4. Az addicionalitás 21
3. A Strukturális Alapok és egyéb pénzügyi intézmények 23
3.1. A Strukturális Alapok 23
3.1.1. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 24
3.1.2. Az Európai Szociális Alap (ESzA) 25
3.1.3. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) 26
3.3. A társfinanszírozás kérdése 28
4. A közösségi kezdeményezések 30
4.1. INTERREG III 31
4.1.1. Strand "A" 31
4.1.2. Strand „B" 32
4.1.3. Strand „C" 33
4.2. EQUAL 33
5. A Kohéziós Alap 35
5.1. A Kohéziós Alap sajátosságai 35
5.2. A társfinanszírozás a Kohéziós Alap esetében 37
6. A regionális politika megvalósítását szolgáló alapdokumentumok 39
6.1. A támogatásra jogosult területek lehatárolásától a programozásig... 39
6.2. A Nemzeti Fejlesztési Terv 41
6.2.1. Az NFT célkitűzései 44
6.2.2. Az NFT prioritásai 45
6.3. Az operatív programok 50
6.3.1. Az operatív programok a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) prioritása
tükrében 52
6.3.2. A Regionális fejlesztési operatív program 53
6.4. A program-kiegészítő dokumentumok (programme complement) 54
7. Az intézményrendszer 55
7.1. Az irányító hatóságok (managing authorities) 55
7 2 Közreműködő szervezetek, végrehajtó ügynökségek (intermedianes) 57
7.3. A kifizető hatóság 60
7.4. A monitoring bizottságok 61
7.5. A végső kedvezményezettek 62
8. Pénzügyi menedzsment 63
8.1. A kifizetések három szintje 63
8.2. A költségek igazolása 64
8.3. Az elszámolható költségek (eligibility of expenditure) 64
8.4. Auditálás, pénzügyi ellenőrzés 65
9. Pályázati alapok 67
9.1. A pályázati alapok (global grants) jellemzői 67
9.2. A pályázati felhívás 68
9.3. A pályázati útmutató és formanyomtatvány 69
9.4. A projektek kiválasztása 71
9.5. A támogatási szerződés 72
9.6. A regionális politika által támogatható területek kategorizálása 73
10. Nagyprojektek (major projects) 74
11. Térségfejlesztés 75
1. melléklet
A Strukturális Alapok által támogatott intézkedések kategóriák és
alkategóriák szerint 78
2. melléklet
Az elszámolható költségekre vonatkozó szabályok 34
3. melléklet
A közútépítési projekt eljárási rendje Írországban 90
4. melléklet
Az NFT és a regionális operatív program célrendszerének összefüggései 92
5. melléklet
Néhány sikeres tagállami projekt bemutatása 100
6. melléklet
A regionális fejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési ügynökségek 105
Tárgymutató 109

II. kötet
Tóth Judit: Az uniós állampolgárság és választójogi összefüggései az önkormányzatoknál 7
1. Az uniós állampolgárság 8
1.1. Az uniós állampolgárság tartalmi elemei 10
1.2. Az uniós állampolgárok jogainak bővítése 15
2. Választójog 18
2.1. Alapelvek az Európai Parlament tagjainak választásánál 18
2.2. Helyhatósági, önkormányzati választások 20
3. A választási eljárás 23
3.1. Az európai parlamenti képviselők választásának eljárási szabályai 23
3.2. A helyhatósági képviselők választásának eljárási szabályai 24
3.3. A csatlakozás után várható változások 26
4. Az Európai Bíróság néhány ítélete 29
4.1. Az EU polgár választójoga - Case C-323/97, Judgement
of the Court, 6th Chamber (9 July 1998) 29
4.2. EU állampolgárság -Case C-192/99, Judgement of the
Court (20 February, 2001) 30
4.3. Kettős állampolgárság - Case 369/90, Judgement of the
Court (7 July 1992) 31
5. Rövid összegzés 32
Várhelyi Olivér: Közösségi jog és a közbeszerzések 35
1. A közbeszerzési szabályozás 37
1.1. Az Európai Közösségről szóló Szerződés 39
1.2. A közbeszerzési irányelvek 40
1.3. A kormányzati beszerzések 42
1.3.1 A kormányzati beszerzők 44
1.3.2 Értékhatárok 45
1.3.3 A szolgáltatási beszerzések különös szabályai 47
1.3.4 A közbeszerzési eljárások típusai, a pályázók köre 47
1.3.5 A közbeszerzési hirdetmények 48
1.3.6 Előminősítési szempontok 51
1.3.7 Szerződés-odaítélési szempontok 51
1.3.8 Műszaki követelmények meghatározása 52
1.4. A közszolgáltatók beszerzései 53
1.4.1 A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó
irányelv tárgyi és személyi hatálya 53
1.4.2 Értékhatárok 55
1.4.3 Odaítélési eljárások 55
1.4.4 Eljárási határidők 56
1.4.5 Kiválasztási és odaítélési követelmények 57
1.4.6 A harmadik országokkal kapcsolatos külön szabályok 57
2. A jogorvoslati irányelvek 59
2.1. A jogorvoslat rendszere az irányelvek alapján 59
2.2. A jogorvoslat alapelvei és tárgyi hatálya 60
2.2.1. A nemzeti és közösségi szintű eljárás elve 60
2.2.2. A gyors és hatékony eljárás biztosításának elve 61
2.2.3. Az eljáráshoz való jog tartalma és annak diszkrimináció mentessége 61
2.2.4. Szervezeti alapelvek 62
2.3. A felülvizsgálati eljárás 63
2.3.1. Nemzeti szintű eljárás 64
2.3.2. Közösségi szintű eljárás 64
2.4. A közszolgáltatói beszerzések egyéb jogorvoslati formái 65
2.4.1. A tanúsítás 66
2.4.2. A békéltetés 66
2.5. Az ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettsége 68
2.6. Közbeszerzési nyilvántartás 69
3. Összefüggések egyéb nemzetközi szerződésekkel 70
3.1. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 70
3.2. Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodás (EGT) 71
4. Kapcsolódó területek
4.1. Környezetvédelem 73
4.2. Szociálpolitika 74
4.3. A közösségi források felhasználása 74
4.4. Közbeszerzési informatika 75
5. A szabályozás reformja - A közösségi irányelvek várható módosítása 77
5.1. A közszolgáltatók körének reformja 77
5.2. Rugalmasabb eljárások bevezetése 73
5.3. Új területek bevonása 79
Tárgymutató 81

III. kötet
Tartalomjegyzék 3
Hanzséros Andrea: Közösségi jog és a közlekedés 5
1. Az Európai Unió közlekedéspolitikai prioritásai 7
1.1 A közös közlekedéspoltika kialakulása és változása 7
1.2 A 2001. évi Fehér Könyv közlekedéspolitikai prioritásai 8
1.2.1 A közlekedési munkamegosztás átrendezése 9
1.2.2 A szűk keretmetszetek megszüntetése 12
1.2.3 A közlekedők a közlekedéspolitika középpontjában 12
1.2.4 A közlekedés globalizálódásának kezelése 14
2. Az Alapító Szerződések közlekedésre vonatkozó alapelvei 15
2.1 A közlekedéspolitika helye és szerepe a Római Szerződésben 15
2.2 A közlekedéspolitika változásai a Maastrichti Szerződésben és az
Amszterdami Szerződésben 17
2.3 A szerződések közlekedésre vonatkozó rendelkezéseinek
összefoglalása 19
2.3.1 Az Európai Közösség kizárólagos jogalkotási területeinek
megjelölése (EKSz. 70-80. cikk) 19
2.3.2 Az Alapító Szerződések alapelvei, rendelkezései 19
3. Jogharmonizáció a közlekedés területén 20
3.1 A közlekedést érintően eddig megvalósított jogharmonizációs eredmények 21
4. Az önkormányzatok közlekedési feladatainak áttekintése 27
4.1 Közúti közlekedés 27
4.2 Légi közlekedés 28
4.3 Vasúti közlekedés 28
4.4 Vízi közlekedés 29
4.5 Az önkormányzatokat érintő közösségi rendeletek 30
4.6 Az önkormányzatokat érintő közösségi irányelvek 30
5. Közlekedési infrastruktúra 31
5.1 Transzeurópai hálózatok 31
5.2 Infrastruktúra nyilvántartása 32
5.2.1 Helyi önkormányzatok 33
5.3 Az infrastruktúra használatáért fizetendő díjak, gépjárműadók 34
5.3.1 Helyi önkormányzatok 35
6. Közúti közlekedés 36
6.1 Helyi önkormányzatok 39
7. Vasúti közlekedés 40
7.1 Helyi önkormányzatok 42
8. Belvízi hajózás 43
9. Tengerhajózás 45
10. Kombinált árufuvarozás 46
11. Veszélyes áruk szállítása 47
12. Állami támogatások ^9
12.1 A közlekedés támogatási rendszerével kapcsolatos szabályok 50
13. Versenyszabályok a közút, a vasút és a belvízi hajózás területén 52
14. Közszolgáltatási kérdések 55
Malatinszky Janka: Közösségi jog és a közszolgáltatások 59
1. Az Európai Unió energiajogi stratégiája 61
1.1 A villamos energia- és a gázpiac liberalizációja 61
1.2 A liberalizáció ütemezésének felgyorsulása 66
2. A magyar energiapolitikai reform 68
2.1 Az állami szerepvállalás 68
2.2 A hazai jogi szabályozás és annak önkormányzati-közszolgáltatói aspektusai 69
3. A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény önkormányzati és
áramszolgáltatói szemmel 71
3.1 A versenypiac és a közszolgáltatás egymás mellett élése 71
3.2 Biztonság és liberalizáció 74
3.3 Önkormányzati hatáskörök 75
3.4 A Villamos energia Közüzemi Szabályzat (VKSz) 75
3.5 A törvény hatályba lépése, átmeneti rendelkezések 78
4. A gázellátás reformja 79
4.1 A földgáz szerepe a hazai energiaellátásban -79
4.2 A földgázellátásról szóló törvény alapvető vívmányai 79
4.3 Az önkormányzatok szerepe a földgázellátásban g j
4.4 Hatálybalépés
5. A távhő hatályos jogi szabályozása és a jogharmonizációs követelmények 83
5.1 A távhőszolgáltatás jogszabályi háttere 83
5.2 A jogharmonizációs elvárások 84
5.3 A távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény önkormányzati aspektusai 85
Tárgymutató 89
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Önkormányzatok és EU közpolitika I-III. Önkormányzatok és EU közpolitika I-III. Önkormányzatok és EU közpolitika I-III.
Állapot:
2.480 ,-Ft
12 pont kapható
Kosárba