Tanulmányok a településföldrajz témaköréből

Tartalom

Tartalomjegyzék
Egy évtized tanulmányaiból 11
Cikkek, tanulmányok 13
A globalitás és lokalitás értelmezéséhez 15
1. Három elméleti megfontolás 75
a) A termelőerők fejlődésének ágazati és területi aspektusa 15
b) A földrajzi környezet és a társadalmi-gazdasági tér értelmezése 18
c) A fizikai és társadalmi-gazdasági tér kapcsolata 19
2. A globalitás értelmezése 20
a) Időbeni aspektus 20
b) Területi aspektus 21
c) Ágazati aspektus 21
3. A lokalitás értelmezése 22
a) Időbeni aspektus 22
b) Területi aspektus 22
c) Ágazati aspektus 23
d) Locus-típusok 23
4. A globalitás és lokalitás kölcsönhatása 24
II. Globális világproblémák 25
1. Értelmezési kérdések 25
2. Röviden a világmodellekről 26
3. Néhány globális világprobléma rövid éttekintése 28
a) A demográfiai robbanás 29
b) Élelmezési problémák 30
c) Az urbanizáció problematikája 31
d) Az energetikai kérdések 31
e) Nyersanyag-problémák 32
f) Környezeti problémák 33
g) Katonai ügyek 34
i) Az Észak-Dél dichotómia 35
j) Az eladósodás problémái 35
k) Egyéb problémák 36
4. Hogyan tovább? 36
III. Napjaink világgazdasági változásai és Magyarország 33
1. Elméleti megfontolások 38
2. Történeti vonatkozások 38
3. Kelet-Közép-Európa helyzete és lehetőségei 41
4. Magyarországi konzekvenciák és hazánk lehetőségei 46
IV. A terület-és településfejlesztés kölcsönhatása és egysége 53
2. A település és környezete 53
2. A terület és a település 55
3. Hierarchikus kapcsolat? 57
4. Összegzés 58
V. Régiók a Kárpát-medencében 60
1. Bevezetés 60
2. Történeti vonatkozások 61
a) Előzmények az I. világháborúig 61
b) A két világháború közötti időszak 66
c) Az államszocializmus időszaka 68
3. A mai helyzet és lehetőségeink 70
VI. A Dél-Dunántúl történelmi és mai társadalmi-gazdasági
viszonyai 74
1. Bevezetés 74
2. A Dél-Dunántúl térszerkezeti pozíciójának változása
a történelmi időkben 77
3. A Dél-Dunántúl néhány mai sajátossága 97
4. A Dél-Dunántúl belső térszerkezeti tagolódása és nemzetközi
kapcsolatrendszere 99
VII. A regionális fejlesztési politikánk és a Déli Autópálya 115
2. Bevezetés 115
2. Makroregionális folyamatok Magyarországon 116
3. A Déli Autópálya jelentősége és jövőbeni szerepe 123
VIII. Területi egyenlőtlenségek Magyarország népesedésében 132
2. Bevezetés 132
2. A népesség számszerű változása 133
a) A születési arányszám alakulása 133
b) A halálozási arányszám alakulása 135
c) A természetes szaporodás 136
d) Vándorlási különbözet 137
e) Tényleges szaporodás 138
3. A népesség néhány szerkezeti elemének változása 140
a) A népsűrűség 140
b) A népesség nemek szerinti megoszlása 140
c) A népesség családi állapota 141
d) A gyermekek száma 142
4. A népesség összetétele 143
a) A gyermekkornak aránya 143
b) Az időskorúak aránya 143
c) Az öregségi index értékei 144
5. A népesség iskolai végzettsége 145
a) Az analfabéták aránya 145
b) A felsőfokú végzettségűek aránya 146
6. A népesség gazdasági aktivitása 147
a) Az aktív keresők aránya 147
b) Az inaktív keresők aránya 148
c) Az eltartottak aránya 148
d) Az aktív keresők foglalkozási szerkezete 149
e) Az ipari és építőipari aktív keresők 149
f) A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 150
g) Közlekedés, posta, hírközlés 150
h) Kereskedelem 151
j) Szolgáltatás 151
7. Ingázók 154
8. A népesség etnikai összetétele 155
a) Altalános áttekintés 155
b) Németek 156
c) Szlovákok 158
d) Románok 160
e) Horvátok 162
f) Szerbek 164
g) Szlovének 166
9. Az 1980-as évek népesedésének sajátosságai településtípusok és csoportok szerint 168
10. A kritikus helyzetű térségek demográfiai problémái 169
IX. Tézisek az Alföld településrendszerének fejlődési lehetőségeiről 171
1. A rendszer egésze 171
a) Kapcsolat-típusok 172
b) A településrendszer textúrája 172
c) A kapcsolatrendszer korlátai 173
d) A településrendszer belső tagoltságának mesterséges
elemei 174
e) A településrendszer struktúrája 175
2. A rendszer elemei 175
a) Regionális központok 175
b) Paracentrumok 176
c) Mezocentrumok 178
d) Szubcentrumok 179
e) Mikrocentrumok 179
f) Egyéb települések 180
g) Tanyák 181
3. A település interdependenciája 181
X. A tudományos minősítéssel rendelkezők születési, lakó- és munkahelyeinek területi sajátosságai 183
1. Bevezetés 183
2. Az elemzés eredményei 185
a) Általános összefüggések 185
b) Akadémikusok 186
c) Doktorok 193
d) Kandidátusok 200
e) Összesítés és néhány szerkezeti összefüggés 210
f) Az 1990. évi akadémikus jelöltek adatai 220
3. Összegzés és néhány következtetés 224
XI. A területi érdekérvényesítés kérdése és az Alföld
térszerkezeti egységei 228
1. A területi érdekérvényesítés problematikája 228
2. Az Alföld térszerkezeti egységei 255
3. Összegző megjegyzések 242
XII. A magyarországi urbanizációs folyamat sajátosságai:
településcsoportok, település együttesek, agglomerációk Magyarországon 244
1. Az urbanizációs folyamat értelmezése és sajátosságai 244
2. Az urbanizáció és a területi koncentráció 249
3. A szolnoki agglomeráció a legjelentősebb magyar településformációk között 251
XIII. A városokra épülő középszint lehetősége 254
XIV. Nagyvárosok a magyar településrendszerben 260
2. Magyarországi sajátosságok 260
2. Nagyvárosaink lehetséges klasszisai 271
XV. A városhálózat átalakításának lehetséges útjai és időbeni ütemezése 274
1. Elméleti megfontolások 274
2. Városhálózatunk átalakulása a II. világháború után 275
3. Városhálózatunk mai képe 278
4. Városhálózatunk átalakításának útjai 282
5. Az újonnan várossá nyilvánított települések integrálása
a városhálózatba 286
6. Javallat a várossá nyilvánításokra és azok időbeni ütemezésére 289
Ábrajegyzék 292
Melléklet 297

Témakörök