Irodalmi műveltségünk főbb korszakai

Reneszánsz és manierizmus

Szerző

'Tóth István: Irodalmi műveltségünk főbb korszakai ' összes példány

Kiadó:
Kiadás helye:	Gyulafehérvár
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	376 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 14 cm
ISBN:

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A reneszánsz általános jellemzése	3
A reneszánsz esztétikai alapjairól	6
Reneszánsz irodalmunk korszakolásáról	19
A latin nyelvű irodalom kibontakozása Vitéz János és Janus Pannonius munkásságában és a nyomukban járó körök tevékenységében	21
A humanista műveltség legelső jegyei	21
Vitéz János, a cselekvő és formaadó humanizmus első nagy egyénisége	23
Janus Pannonius és az önálló esztétikai értékrendszer kialakulása irodalmunkban	37
Az egyéni és közösségi sorstudat, tragikus életérzésének legfőbb rugói	50
Újplatonizmusának epikuroszi és sztoikus árnyalatai	53
Janus Pannonius korának kisebb jelentőségű, többnyire névtelen reneszánsz írói	64
A Magyi-kódex vegyes, illetve világi jellegéről	70
Jegyzetek a reneszánsz bevezetéséhez és az első rész első fejezetéhez	80
A reneszánsz irodalom elterjedés és meggyökeresedése a Janus-filológia jegyében a humanista körök keretében	87
A váradi körök indító, megalapozó szerepéről	87
A gyulafehérvári humanista körök munkássága a reneszánsz irodalom és műveltség terjesztéséért és meghonosításáért	94
A budai humanista körökről	119
A Sodalitas Literaria Danubiana - A Dunai Tudós Társaság	146
Az erazmista körök három évtizedes munkássága Mohácsig, illetve Buda elestéig	164
Jegyzetek az első rész második (humanista körökről szóló fejezetéhez)	200
Az önálló anyanyelvű énekköltés, drámaírás és epika kialakulása; felekezeti különbözősége és folyamatossága főként Bornemisza, Tinódi, Heltai, Istvánfi Pál és Balassi művei alapján	213
Az egyházi énekköltés eszmei és formai változásai Gálszécsi István, Dévai Bíró Mátyás, Farkas András, Batizi András, Szkhárosi Horváth András, Sztárai Mihály, Kecskeméti Vég Mihály, Szegedi Kis István, Szegedi Gergely, Skarica Máté, Huszár Gál, Méliusz Juhász Péter, Bogáti Fazekas Miklós, Toroczkay Máté, Telegdi Miklós és Bornemisza Péter énekei alapján	213
Jegyzetek a második rész első (az önálló anyanyelvű énekköltésről szóló) fejezetéhez	270
A drámaírás alakulása a dramatizált hitvitáktól a világi színművekig	276
Az anyanyelvű drámaírás kezdete: a katolikusok és lutheránusok hitvitái	276
A reformátusok és unitáriusok hitvitáiról szóló drámák	279
Első magyar tárgyú világi drámánk: Balassi Menyhárt árultatása	283
Bornemisza Élektrája, drámaírásunk első mesterműve	287
Balassi, a pásztorjáték meghonosítója	293
A protestáns iskoladráma megjelenése	298
Jegyzetek a második rész második (drámaírással foglalkozó) fejezetéhez	301
Az anyanyelvű elbeszélő költészet kibontakozása: históriás ének, krónikás ének, állatmese, novella és széphistória keretében	304
Tinódi Sebestyén anyanyelvű elbeszélő költészetünk sokoldalú és első jelentős egyénisége	304
Heltai Gáspár, az anyanyelvű széppróza továbbfejlesztője a kisepika műfajai (az állatmese és a novella) keretében	315
A széphistória alakulása Istvánfi Páltól a Pataki Névtelenig	326
Jegyzetek a második rész harmadik (anyanyelvű irodalom elbeszélő műfajaival foglalkozó) fejezetéhez	344
Balassi Bálint és az anyanyelvű reneszánsz költészet fénykora	346
Jegyzetek a harmadik (Balassi Bálinttal és az anyanyelvű reneszánsz költészet fénykorával foglalkozó) részhez	360
A manierizmus, a kései reneszánsz és korai barokk formabontása és formateremtése	361
A Manierizmus általános jellemzése	361
A Manierizmus történetének összefoglalása	366
Zsámboky János, első manierista költőnk	367
Jegyzetek a negyedik rész (Manierizmusról szóló) bevezető fejezetéhez	372
Ajánlatos könyvészet	374