Kik támadják Magyarországot és miért? (háromszorosan dedikált példány)

Előszó

A kötet már címében egyszerre állít és kérdez. A gazdasági-politikai folyamatok elemzői szeretnék tisztán látni: mi történik, és miért? Ha a tények valamint az ok-okozati összefüggések egyértelműen arra utalnak, hogy Magyarország örökölt szorult helyzetéből új kitörési pontokat keres, akkor meg kell próbálni világossá tenni ezeket. Ha a különböző politikai és gazdasági hatalmi központok megpróbálják az eddig járt útra visszakényszeríteni az országot, akkor arra is válaszolni kell, hogy kik teszik ezt, és miért? Milyen érdekek, megfontolások és értékek vezérlik a támadókat? Mivel szolgáltatott okot arra Magyarország, hogy miniszterelnökét és kormányát nagyhatalmak próbálják szégyenpadra állítani. Mi az Európai Unió és a Magyarország közötti konfliktus lényege, és valódi oka? Hogyan taktikázik ebben a feszültségektől teli térben a Nemzetközi Valutaalap (IMF)?
Magyarország külföldi megítélése ellentmondásos. Politikai hovatartozástól és vérmérséklettől függően egymást kizáró értékelések befolyásolják a szereplőket és az eseményeket. Az Európai Parlamentben működő szocialista, liberális és zöld frakció tagjai szerint a nacionalista, populista Orbán-kormány felszámolta a demokráciát, és nekilátott a jogállam lebontásának is. Mások viszont azt hangoztatják, hogy az Orbán-kormány innovatív gazdaságpolitikája és tradicionális társadalompolitikája az adott helyzetre adott egyetlen lehetséges jó válasz. Milyen valójában az Orbán-kormány, és mi késztetheti a nyugati politikusok egy részét a negatív ítéletek megfogalmazására? Vissza

Fülszöveg

Tóth Gy. László
A posztkommunista-szocialista és liberális politikai erők 2010-ben megsemmisítő erejű választási vereséget szenvedtek. Azóta egyfajta hipnózisban szemlélik a világot, letűnt korok harcait vívják, a múltból szedett neomarxista idézetekkel próbálják magyarázni a világot. Magyarország belpolitikai küzdelmei, gazdasági és politikai helyzetünk változásai aligha érthetők meg a világban zajló történések felvázolása és értelmezése nélkül.
A világ újrafelosztásáért küzdő nagyhatalmak erőviszonyaiban beállt változásokra az Európai Uniónak is reagálnia kell. Talán így közelebb jutunk a második Orbán-kormány mozgásterének és valódi céljainak felismeréséhez és megértéséhez, a kényszerpályák természetrajzának leírásához.
Lentner Csaba
A Gyurcsány-kormány teljesítette a nemzetközi befektetők elvárásait, így IMF-segélyt kapott. Az Orbán-kormány szakítani akar a neoliberális gazdasági modellel. Kijelöli a nemzetközi cégek mozgásterét. Erősíti az állam ellenőrző és szabályozó szerepét. A társadalom és a hazai vállalkozások jövedelemgyarapodására helyezi a hangsúlyt. Folyamatosan javuló makrogazdasági mutatókat produkál. a nemzetközi pénzpiacok szereplői hónapokon át mégis nagyobb esélyt láttak Magyarország csődbe menetelére, mint amikor Magyarország effektíve csődbe is ment. A helyzet abszurd, komikus, mesterkélt volt. De kivártuk azt a pillanatot, amikor az Európai Bizottság, a német-francia tengely, gazdasági ereje és társadalmi elfogadottsága tovább gyengült. A magyar pozíciók sikerének bebiztosítása IMF elővigyázatossági hitelből így most már az Európai Unió fejlett magjának is elemi érdekévé vált.
Zárug Péter Farkas
A szociálliberális kormányzás 2002-2010 között amellett, hogy kiüresítette a magyar konszenzuális demokráciamodellt, súlyos államadósságot, deviza eladósodottságot, és magas GDP-arányos hiányt hagyott maga után. a második Orbán-kormány kétharmados többségével hiperaktív kormányzati cselekvésekkel látott neki a közjog többségi modellre történő átállításához, s hiperaktív gazdasági szabadságharcot hirdetett, nagytőkét megadóztató programmal. E hiperaktivizmus viszont jelentős rendszerzavarokhoz, konfliktusokhoz, majd hazai és összeurópai ellenhiperaktivizmusokhoz vezetett, amely a konfliktusok kusza hálóját hozta létre.
Tanulmányom e kuszaságban próbál eligazodni, s igyekszik egy konzervatív - nem forradalmi - leírását adni e konfliktusfolyamatnak. Vissza