I. KÖTET: MAKÓ RÉGI TÉRKÉPEI | |
Kutatási eredmények | 7 |
Térképtár | 13 |
Lázár | 15 |
Makó környéke a Lázár-térképen (1514-1528) | 15 |
Gastaldi, Giacomo | 18 |
Makó legkorábbi térképei megnevezése (1546) | 18 |
Lazius, Wolfgang | 20 |
Lazius nagytérképe (1552-1556) | 20 |
Zündt, Mathias | 23 |
Makó az első helyes tájolású nagy haditérképen (1567) | 23 |
Mercator, Gerhard | 24 |
Magyarország az első atlasznak nevezett térképgyűjteményben (1585) | 24 |
Fundanus, Nicander | 25 |
Dunát allegorizáló alak Fundanus térképén (1595) | 25 |
Siebmacher, Hans | 26 |
Szeged és Csanád lángokban (1596) | 26 |
Stier, Martin | 27 |
A török uralom végnapjai a császári főmérnök térképén (1661) | 27 |
Blaeau, Johannes | 28 |
Nádasdy Ferencnek ajánlott Blaeau-térkép (1664) | 28 |
Sandrart, Jacob | 30 |
A török hódítás döntő ütközetei 17. századi térképen (1664) | 30 |
Cantelli, da Vignola Giacomo | 31 |
Makó a török felszabadító harcok idején (1686) | 31 |
Makó az első megyetérképen (1688 körül) | 33 |
Wit, Federik | 35 |
Magyarország megyéi a török felszabadító harcok idején (1688) | 35 |
Coleoredo F. A. - Hevenesi Gábor | 36 |
Makó és környéke egy háromszáz éves zsebatlaszban (1689) | 36 |
Wallner, Stephan | 38 |
Makó romokban (1699) | 38 |
Steinlein, Karl | 40 |
Makó legkorábbi részletes térképe (1753) | 40 |
Csanád megye lassú fejlődése a török uralom után (1765) | 43 |
Vertics József | |
Makó és a környező puszták térképe | 47 |
Makó úrbéri térképe | 48 |
Jann | 49 |
Makó az első katonai felmérés térképszelvényein | 49 |
Vertics József | 54 |
A Maros Makó alatti szakasza | 54 |
Makó épületei a vízrajzi térképen | 56 |
Az első országos kataszteri felvétel makói szelvényei | 58 |
A Görög-atlasz Csanád megye lapja | 63 |
Horváth István | 66 |
Goszpodi-hajlás | |
A Makai Felső sziget | 69 |
Korabinszky János | 71 |
Csanád megye a Korabinszky-atlaszban | 71 |
Vertics József | 73 |
Makó város belső legelője | 73 |
Vedres István | 74 |
Kopáncsi puszta | 74 |
Vertics József | 75 |
A Baranyi-hajlat tervezett átmetszése | 75 |
Fejérváry Ferenc | 77 |
A zsidó városrész rendezési terve | 77 |
Őry Fábián Dániel | 80 |
A Maros szabályozási terve | 80 |
Giba Antal | 83 |
A makói tanyaföldek | 83 |
Buday Mihály | 84 |
A Maros Makó és Zombor közötti szabályozási térképe | 84 |
Giba Antal | |
A szentlőrinci városrész rendezési terve | 88 |
Makó reformkori várostérképe | 90 |
Tervezet a Maros szabályozására | 91 |
Szathmáry Sámuel | 94 |
A Maros vízrajzi térképe | 94 |
A mai Maros terve | 97 |
Makó az első háromszögelési láncolatban | 99 |
Mátéffy Pál | 104 |
A Maros szabályozása Makónál | 104 |
Töltésépítés az Ószegedi útnál | 114 |
A Tisza árja ellen Makót védelmező kereszttöltés | 117 |
Az első képviselőválasztás Csanád megyei választókörzetei | 120 |
Makó nyugati határvonalának változásai | 125 |
Makó mezőváros térképe az 1824. évi felmérés szerint | 126 |
Makó város átnézeti kataszteri térképe | 127 |
A Tisza kiöntési ártere Makó határában | 128 |
A Maros-parti fapiac rendezési terve | 132 |
Breuer Gusztáv | 134 |
A belső legelő kiosztása | 134 |
Varga Zsigmond | 139 |
A Honvéd városrész születése | 139 |
Makó a második katonai felvétel szelvényein | 143 |
Mátéffy Pál | |
Makó töltéseinek átnézeti térképe | 145 |
Vásártér a margitai gödröknél | 149 |
Bárány Pál | 153 |
Várostérkép kataszteri számokkal | 153 |
Doránszky Károly | 154 |
Makó határának átnézeti vázlata | 154 |
Kreith Béla | 156 |
Országgyűlési választókörzetek | 156 |
Gönczy Pál | 158 |
Csanád megye a 19. század végén | 158 |
Bárány Pál | 160 |
A makói kanális | 160 |
Borovszky Samu | 164 |
Csanád megye történeti térképe | 164 |
Hatsek Ignácz | 165 |
Makói látkép Csanád megye térképén | 165 |
Hercog József | 167 |
Makó és környékének felszíne | 167 |
Kolosy Jenő | 170 |
Makó új utcanevei | 170 |
Tóth Gergely | |
A római katolikus temető térképe | 171 |
Utca és házszám szerinti várostérkép | 174 |
Varga József-Donáth Béla | |
Csanád megye birtokviszonyai | 175 |
Kiállítási térképkalauz | 178 |
Noé Gyula | |
Várostérkép hirdetésekkel | 179 |
A "Kis-Noé" térkép | 180 |
Csanád megye Trianon után | 181 |
Makó a második világháború katonai térképén | 183 |
Térképalkotók | 185 |
Névmutató | 205 |
II. KÖTET - A MAKÓI HAGYMA | |
A könyv születése | 5 |
A VÖRÖSHAGYMA | |
Környezeti és társadalmi föltételek | 15 |
Hőmérséklet | 15 |
Fény | 17 |
Víz | 21 |
Tápanyag | 22 |
Talaj | 23 |
A nép | 27 |
Összefoglalás | 29 |
A makói vöröshagyma | 31 |
A vöröshagyma általános jellemzése | 31 |
A makói tájfajta vöröshagyma | 41 |
A makói ősfajta vöröshagyma | 41 |
A két makói vöröshagyma-változat | 43 |
A makói hagyma intézményes nemesítése | 49 |
A gazdasági iskola hagymakísérletei | 49 |
Az egyesület kísérletei | 52 |
A Makói Hagymakísérleti Telep | 54 |
A Nemesített makói vöröshagyma | 65 |
Korszerű nemesítési módszerek a makói kutatóállomáson | 71 |
Makói CR | 84 |
Makói fehér | 87 |
Makó 104 | 88 |
Makói bronz | 90 |
Fajtafönntartás | 94 |
Gazdasági értékmérő tulajdonságok | 94 |
Összefoglalás | 96 |
A MAKÓI HAGYMATERMESZTÉS MÚLTJA | 101 |
Kisüzemi, kerti hagymatermesztés. A 15. századtól 1861-ig | 101 |
Kezdetek | 101 |
Szőlő vagy vetemény | 104 |
Veteményesföldek | 113 |
A veteményesföldek összeírása | 118 |
Kisüzemi, szántóföldi hagymatermesztés. 1861-1949 | 120 |
A belső legelő kiosztása | 120 |
Vasútépítés | 124 |
Világkiállítások | 125 |
A hagyma mint világpiaci termék | 128 |
Trianontól a világválságig | 132 |
A világgazdasági válság | 135 |
A világválság utáni évtized | 146 |
A koalíciós évek | 154 |
Nagyüzemi, kézi hagymatermesztés. 1949-1968 | 158 |
A fordulat évétől az 56-os forradalomig | 158 |
1956-tól 1968-ig | 168 |
Nagyüzemi gépesített hagymatermesztés. 1968-1990 | 177 |
Válaszúton: magról vagy dughagymáról | 177 |
Az egy- és kétéves hagymatermesztés ökonómiai értékelése 1980-82-ben | 185 |
1968-tól 1990-ig | 199 |
Összefoglalás | 212 |
A HAGYMA TERMESZTÉSE | 215 |
Dughagymatermesztés | 215 |
A terület kiválasztása | 215 |
Elővetemény | 216 |
Tápanyagellátás | 218 |
Talaj-előkészítés | 222 |
Vetés | 224 |
A vegyszeres gyomirtás | 227 |
Növényápolás | 231 |
Betakarítás | 232 |
Dughagyma osztályozása | 238 |
A dughagyma hőkezelése | 243 |
Összefoglalás | 251 |
Az étkezési vöröshagyma termesztése | 254 |
A dughagyma csávázása | 254 |
A dughagyma ültetése | 256 |
Az étkezési hagyma vegyszeres gyomirtása | 265 |
Növényápolás | 268 |
Növényvédelem | 270 |
A dughagymáról termelt hagyma öntözési igénye | 282 |
Betakarítás | 286 |
Az egyéves hagymaternesztés | 294 |
Összefoglalás | 294 |
Magtermesztés | 297 |
Hagyományos magtermesztés | 294 |
A korszerű vetőmag-előállítás szakaszai | 298 |
Az 1. fokú vetőmag-előállítás elitdugványaiból | 300 |
Összefoglalás | 310 |
A hagymatermesztés munkaeszközei | 313 |
A talaj-előkészítés eszközei | 317 |
Az étkezési hagymatermesztés eszközei | 334 |
A maghozó hagymatermesztés eszközei | 340 |
Összefoglalás | 341 |
A hagymatermesztés gépesítése | 343 |
A Bruder-Kovács féle hagymaművelő gépek | 343 |
A Moravszky-Joó-féle hagymaművelő gépek | 347 |
A Kertészeti Egyetem és a BMG makói gyárának hagymaművelő gépe | 348 |
Finis rendszerű hagymaművelő gépek | 353 |
Összefoglalás | 357 |
Tárolás, földolgozás | 359 |
Hagyományos tárolás | 359 |
Nagyüzemi készlettárolás | 359 |
A "hagymabázis" kiépítése | 362 |
Tárolási kísérletek | 366 |
Manipulálás | 374 |
Földolgozás | 377 |
Összefoglalás | 389 |
ÉRTÉKESÍTÉS | 391 |
Az értékesítés hőskora. Kezdetektől 1883-ig | 391 |
Kialakulása | 391 |
Útlevélkönyvek a hagyma forgalmazásáról | 392 |
A belső vámhatár megszűnése | 398 |
Kéziratos följegyzések | 400 |
A szabadkereskedelemtől az állami beavatkozásig. 1883-1945 | 402 |
A makói hagyma a világpiacon | 402 |
Hagymaszövetkezet | 411 |
Hagyma-részvénytársaság | 415 |
Unió | 422 |
Értékesítő szövetkezet | 424 |
Hagymakereskedelem az első világháború előtt | 428 |
A piaci árusítás szabályozása | 435 |
Zöldségközpont | 436 |
Román rekvirálások | 439 |
Stabilizáció | 442 |
Világgazdasági válság | 449 |
A hagymaszindikátus három éve | 457 |
A szabad kereskedelem éve | 468 |
Hagymaegykéz | 470 |
A szocialista korszak hagymakereskedelme. 1945-1990 | 480 |
Koalíciós évek | 480 |
A fordulat évétől az 1956-os forradalomig | 487 |
1956-tól 1968-ig | 490 |
1968-tól 1990-ig | 495 |
Összefoglalás | 501 |
A FOKHAGYMA | |
Általános jellemzés | 507 |
A makói fokhagymafajták | 514 |
A termesztés múltja | 518 |
Kibontakozása | 518 |
Föllendülő fokhagymatermelés | 525 |
A fokhagyma termesztése | 531 |
Talaj-előkészítés | 531 |
Ültetés | 532 |
Növényápolás | 536 |
Betakarítás | 540 |
Tárolás | 544 |
Földolgozás | 545 |
A fokhagymatermesztés eszközei | 546 |
Értékesítés | 550 |
Összefoglalás | 563 |
KIEGÉSZÍTŐ VETEMÉNYEK | |
A petrezselyem | 571 |
Általános jellemzés | 571 |
A Makói hosszú petrezselyem | 572 |
Termelésének és értékesítésének története | 574 |
Termelése | 579 |
Magtermelés | 584 |
A zöldségtermelés eszközei | 584 |
Raktározás, földolgozás | 587 |
Összefoglalás | 588 |
A virághagyma | 591 |
Elterjedése és jelentősége | 594 |
Növénytani sajátosságai | 593 |
A termesztés múltja | 594 |
A termesztés módja | 599 |
Agrotechnika | 605 |
Virághagyma-termelő társulások | 609 |
Értékesítés | 613 |
Összefoglalás | 617 |
A HAGYMA MAKÓ NÉP ÉLETÉBEN | |
A társadalmi fölemelkedés útja | 621 |
Az Erdei család sorsa | 623 |
A Diós család sorsa | 633 |
Az életmód változása | 641 |
Ház | 641 |
Az Erdei-ház | 641 |
A Diós-ház | 648 |
A makói házak a szabadtéri néprajzi kiállításokon | 652 |
Berendezés | 654 |
Az Erdei-ház bútorzata és fölszereltsége | 654 |
A Diós-ház berendezése | 658 |
Táplálkozás | 667 |
Öltözködés | 668 |
Élet a házban | 669 |
Szellemi élet | 670 |
A hagyma Makó népi táplálkozásában | 676 |
Mágia és népi gyógyászat | 680 |
Agrárkultusz | 680 |
Gonoszűző | 682 |
Varázslószer | 683 |
Gyógyítószer | 684 |
Jóslás | 690 |
Szólások, közmondások | 691 |
Összefoglalás | 692 |
A HAGYMA ÉS A MŰVÉSZETEK | |
Szépirodalom | 695 |
Grafika | 699 |
Festészet | 706 |
Szobrászat | 709 |
Iparművészet | 723 |
Fotó- és filmművészet | 725 |
Állandó kiállítások | 730 |
Összefoglalás | 730 |
MUTATÓK | |
Rövidítések | 733 |
Képjegyzék | 750 |
Táblázatok | 759 |
Műszavak | 764 |
Névmutató | 769 |