1.062.424

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A konzultáció és intézményei

Az Európai Unióban, tagállamaiban és Magyarországon

Szerző
Budapest
Kiadó: OFA Foglalkoztatási Elősegítő Közhasznú Társaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 206 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-007-414-1
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A társadalom, a gazdaság s ezen belül a munka világának szereplői közötti két évszázados együttműködésben a kezdetektől fogva fontos szerepre tett szert a konzultáció s annak különböző intézményei.... Tovább

Előszó

A társadalom, a gazdaság s ezen belül a munka világának szereplői közötti két évszázados együttműködésben a kezdetektől fogva fontos szerepre tett szert a konzultáció s annak különböző intézményei. Általános megfogalmazásban a konzultáció: az eltérő és/vagy közös érdekek által egymáshoz kapcsolt individuális vagy kollektív szereplők között a kapcsolatok felvételére, folyamatos fenntartására, továbbfejlesztésére irányuló kölcsönös információ- és véleménycsere, állandó vagy "ad hoc", nyilvános vagy zárt fórumokon. A konzultáció tehát két vagy több, független és autonóm szereplő közötti önkéntes együttműködés, amelynek célja egymás véleményének, álláspontjának kölcsönös megismerése, befolyásolása, adott esetben közös vélemény kialakítása (gyakran annak érdekében, hogy harmadik - további - felekre befolyást gyakoroljanak). A konzultáció a vélemények artikulálására és megvitatásán irányuló aktív magatartás, tehát nem korlátozódik pusztán a tájékoztatásra, s ennek következtében elvezethet a felek közötti konszenzushoz, közösen vállalt állásfoglalás deklarálásához is. A konzultációnak különböző formái, típusai alakultak ki annak függvény ében, hogy kik a konzultáció szereplői (szociális partnerek, kormány, a civil társadalom alanyai); milyen szinten kerül sor a konzultációra (mikro-, mezo-, makro(nemzetgazdasági)- vagy nemzetek közötti, feletti (pl. az Európai Unióban közösségi szinten); milyen témaköröket ölel fel a konzultáció; létezik-e erős, a szereplők állal létrehozott és érvényesített közös ideológia a konzultáció szükségességéről, eredményességéről és fontosságáról. A munkaügyi kapcsolatok első elméletalkotó tudósa, Dunlop, John T. [1958] - a makroszintű' konzultációra Is érvényes módon - állapította meg, hogy a munkaügyi kapcsolatok rendszere akkor lehel stabil, ha a szereplők kifejlesztenek egy közös ideológiát, amely a kölcsönösen elfogadott értékek együttesére épül. Vissza

Tartalom

Bevezető........9
1. a konzultáció fogalma, célja, szereplői a
nemzetgazdaságokban, az európai unióban és
Magyarországon.......................................................15
1.1. A konzultáció fogalma...................................................................15
1.2. Konzultáció nemzetgazdasági szinten.................................................16
1.3. Konzultáció az Európai Unióban......................................................24
1.4. Makroszintű konzultáció Magyarországon.........................................28
1.5. A konzultatív intézmények: az elemzés tárgya.....................................31
2. konzultatív intézmények az európai unió
tagországaiban.........................................................33
2.1. A konzultatív intézmények eredete, története.......................................35
2.2. A konzultatív intézmények jogi megalapozottsága.................................41
23. Az intézmények kompetenciája: tanácsadás, konzultáció........................43
2.4. A konzultatív intézmények struktúrája, összetétele, tagjai......................48
2S. A konzultatív intézmények tevékenysége............................................55
2.6. Néhány következtetés - a magyar sajátosságok tükrében........................59
3. konzultáció az európai szociális párbeszéd
keretében ....................................................................65
3.1. Szociális párbeszéd az Európai Unióban.............................................65
3.2. A konzultáció formái.....................................................................68
3.2.1. Konzultáció a Tanácsadó Bizottságok keretében..........................69
3.2.2. Konzultáció az Ágazati Párbeszéd Bizottságok keretében...............76
3.2.2.1. Visszatekintés: ágazati konzultáció a korábbi intézményi keretek
között.................................................................................78
3.2.2.2. Ágazati konzultáció az új intézményi keretek között................91
3.3. Concertotion: közös (szak)politika-formálás és együttes megvalósitás.....97
3.4. Autonóm párbeszéd..............................................................100
3.5. Szociálpolitikai Megállapodás: közösségi és európai szintű alku.
továbbá u konzultáció új mechanizmusa ....................................102
3.6. Az évtizedforduló tendenciái ...........................-......................107
4. KONZULTÁCIÓ AZ EURÓPAI CIVIL PÁRBESZÉD
KERETÉBEN: AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI ES
SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGA...............................109
¦4.1. Az ESC összetétele, struktúrája _...............................110
¦4.2. Az ESC szerepe: tanácsadás a döntéshozóknak..............112
4 J. Az ESC megítélése..................................................115
4.4. Az ESC és a nemzeti konzultációs intézmények kapcsolata......117
4.5. Az ESC és a tagjelölt országok...................................119
4.6. Az ESC - magyar kapcsolatok..................................121
4.7. Néhány következtetés - a magyar sajátosságok tükrében ..124
5. A MAGYARORSZÁGI MAKROSZINTŰ ÉRDEKEGYEZTETÉS
ÉVTIZEDE: A MEGÁLLAPODÁSOK ÉS A KONZULTÁCIÓK
DUALITÁSÁTÓL A TOTÁLIS KONZULTÁCIÓ FELÉ?............ 127
5.1. Az OÉT - ÉT változó szerepben....................................................... 129
5.1.1. A központi bérszabályozást oldó tripartizmus intézménye:
az Országos Érdekegyeztető Tanács .......................................- 129
5.1.2. Elmozdulás a gazdasági és szociális konzultáció felé.
Az Érdekegyeztető Tanács létrejötte, működésének első szakasza
(1990. augusztus - 1994 tavasza)...............................................132
5.1.2.1. Különbségek az OÉT-ÉT szereplőinek összetételében........................132
5.1.2.2. Különbségek a hatáskörökben és a jogokban ....................136
5.1.2.3. Különbségek a szervezeti struktúrában........................139
5.1.2.4. Tripartizmus - tanuló szereplőkkel.......................140
5.1J. Kísérletek a "társadalmi összehangolásra" (1994 közepe - 1995)____________144
5.1.3.1. TGM és ÁBM - célok és tartalmak....................................146
5.1.3.2. Az ÉT, mint a tárgyalások intézményi kerete: a civil párbeszéd
intézményesítésének gondolata.........................................148
5.1.3.3. Tripartizmus-ambiciózus szereplőkkel .............................. 149
5.1.4. Visszatérés a konzultációhoz (1996-tól 1998 tavaszáig)..................152
5.1.4.1. Megújítás - gyökeres változtatások nélkül...........................152
5.1.4.2. Érdekegyeztetés az ÉT színpadán és a színfalak mögött ............156
5.1.4.3. Érdekegyeztetés: óvatos szereplökkel.................................160
5.2. Az átalakulás időszaka: úton a totális konzultáció felé?.........................161
5.2.1. A konzultáció: központi szerepkörben.......................................161
5.2.2. Az érdekegyeztetés megreformálása - koncepció, pro és kontra
küzdelmek.........................................................................164
5.2.3. Az új makroszintű fórumok...................................................167
5.2.3.1. A Gazdasági Tanács - konzultáció új szereplökkel................168
5.2.3.2. Konzultáció a szociális partnerekkel: a jogalkotásról szóló
törvény érvényesítésének kísérlete....................................171
5.2.3.3. Az Európai Integrációs Tanács - konzultáció az EU
csatlakozásról ............................................................172
5.2.3.4. Országos Munkaügyi Tanács - az ÉT "utódja" a munka
világában.................................................................174
5.2.3.5. Nemzeti ILO Tanács - eredményes tripartit együttműködés......180
5.2.3.6. Szociális Tanács - kapcsolat a civil szervezetekkel ................182
5.3. .Az új struktúra következményei - módosuló konzultációs mozgástér........184
6. néhány következtetés.............................................192
irodalom.......................................................................197
Ábrák jegyzéke
1. sz. ábra: A munkaügyi kapcsolatok fogalmának értelmezése és intézményeinek
fejlődése ..........................................................................19
2. sz. ábra: A szociális párbeszéd fejlődése az Európai Unióban......................66
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A konzultáció és intézményei A konzultáció és intézményei

Szép állapotú példány.

Állapot:
2.440 ,-Ft
12 pont kapható
Kosárba