Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet

Előszó

Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet A Keresztény Értelmiségiek Szövetségét fennállásának húszéves é\fordulója alkalmából a gyönyörű, történelmi környezetben, Esztergomban tartott jubileumi találkozóján kérte fel Erdő Péter bíboros, hogy adjon választ az újpogány áramlatok által felvetett kérdésekre. Ez a szellemi mozgalom többféle irányból intéz támadást a keresztény hit és az egyház, valamint a magyar nemzet ellen. Azon történelmietlen fölvetése például, mely szerint Krisztus pártus herceg volt, nem Dávid király családjából származik, kihúzza a talajt a keresztény hit lába alól. Pogány áldozati helyek, ligetek építésével éppen keresztény zarándokhelyeinken zavarják meg az odaérkező híveket. A magyar nemzet elleni támadás kiindulópontra, hogy a magyar államiság eredetét és a Szent István-i örökséget kérdőjelezik meg. Mindezek antiszemitizmussal párosulnak, és harmóniában vannak azzal az ideológiával, mely egy új korszak kezdetét igyekszik előkészíteni. Megtévesztő továbbá, hogy az oly nagykőn szükséges nemzeti önbecsülésünk és önazonosságunk erősítésének látszatával teszi mindezt. A tisztázás valóban keresztény értelmiségi feladat, ezért vállalta a KESZ olyan előadássorozat megszervezését, mely lényegi pontokon tisztázza a félreértéseket. Ilyen súlyponti kérdés - többek között - népünk találkozása a kereszténységgel a honfoglalás előtt. Szent István öröksége, a nemzet történelmén átívelő Mária-tisztelet ereje, az egyeden magyar alapítású szerzetes közösség, a pálos rend szerepe sorsunk alakulásában, a tradicionalizmus és a liberalizmus ellentmondásai. Az év folyamán olyan vezető értelmiségi szakemberek tartottak előadásokat hazánk tizenhét városában, akik a maguk területén kiváló művelői tudományuknak. Ennek az országjárásnak az anyagát veheti most kezébe az olvasó. A mottó visszatekintve erősíti bennünk azt az önbecsülést, amelyek szilárd alapja az evangéliumból táplálkozó ezeréves múlt, a tiszta forrás természetfölötti eredete, amelyhez mindig vissza kell tudnunk nyúlni. Ugyanakkor nemcsak múltba révedező tekintet a miénk, hanem vallva az igazi fejlődést, a jelenben megmutatkozó erő is, melyből egy boldog magyar jövő képe rajzolódik ki. Ezt a mondanivalót más oldalról világítja meg Vaszary Kolos esztergomi hercegi prímás mondása, mely szerint „kard foglalta el, kereszt tartotta fenn e hazát". Nem hiányzott tehát a küzdelem és az áldozat szükségessége, de győzni csakis a kereszt erejével lehet. A több mint száz előadásból álló sorozat és annak előadói bizonyítják, hogy a KÉSZ milyen erőt jelent a magyar szellemi-és közéletben. Bízom abban, hogy példaértékű ez a kezdeményezés, mely ki tudja fejteni szélesebb körben a hatását e könyv segítségével is. Vissza