| Bevezetés | 1 |
| (A zene fogalma, hatása. Hangképletek. Dallam, ritmus, hangzat. Konzonancia, disszonancia. Harmónia, diszharmónia. Kíséret nélküli dal, összhangzatos zene, kíséret. Egyszólamú és többszólamú zene. Ellenpont. Szólam. Szabad és szigorú formák. Tempo, agogika, dinamika. A zenetudomány és ágai) | |
| A törzshangok és a hangjegyírás | 7 |
| A hangról általában | 7 |
| A hang sajátságai | 7 |
| A hang magassága | 8 |
| Hangköz, hangviszony, hangtávolság | 8 |
| A hangrendszer | 8 |
| A hang időtartama. Az érték. Az időmérték (tempo) | 9 |
| A hang erőssége | 9 |
| A hang színezete. Részhangok | 9 |
| A törzshangok és a törzshangsor | 10 |
| Az oktávszakaszok megkülönböztetése és jelzése | 10 |
| A törzshangsor hangközméretei. Az egész és félhang | 12 |
| Útmutatás a törzshangsor betanulásához | 12 |
| A törzshangok hangközei és ezek megfordítása | 13 |
| Útmutatás a törzshangok hangközeinek betanulásához | 14 |
| A törzshangok ugrásokban | 15 |
| Útmutatás a törzshangoknak ugrásokban való betanulásához | 16 |
| A hangjegy | 16 |
| A hangjegyalakok és értékük | 17 |
| A hangjegyek részei | 17 |
| Útmutatás az értékek számításmódjának begyakorlásához | 18 |
| A vonalrendszer | 19 |
| Pótvonalak | 20 |
| A hangjegyszár iránya | 21 |
| A kulcs | 22 |
| A teljes törzshangsor a vonalrendszere. A 8va jelzés | 25 |
| Útmutatás a hangjegyek nevének betanulásához | 27 |
| A szünetjegy | 28 |
| A szünetjegyalakok és értékük | 28 |
| Útmutatás a szünetjegyek értékének felismeréséhez | 29 |
| A hangjegyek értékének összeolvasztása, nagyobbítása és megváltoztatása | 29 |
| A hangjegyek értékének összeolvasztása és nagyobbítása | 29 |
| A hangjegyek értékének megváltoztatása (rendkívüli értékek) [duola, triola stb.] | 31 |
| Útmutatás a rendkívüli értékeknek rendesre való gyors átszámításához | 33 |
| Ritmika | 34 |
| A hangsúly és az ütem (taktus). Metrum (méret) | 34 |
| Az ütem nemei | 35 |
| A hangsúly módosulása az ütemrészek felbontásánál és összetevésénél. Az összetett ütemek hangsúlyozása | 36 |
| A hangsúly különböző fokai | 38 |
| Az ütemelőző (csonka ütem) | 40 |
| A hangsúlyos és hangsúlytalan ütem részek különböző csoportosítása | 40 |
| A szinkopa | 41 |
| A szinkopa hangsúlya | 43 |
| Az ütemezés | 44 |
| A tempo (időmérték) | 46 |
| A tempó jelzése a hangjegyírásban | 46 |
| A metronom | 47 |
| Útmutatás a tempók eltalálásához | 48 |
| A ritmus | 48 |
| A ritmikai képletek elemzése (A tört ritmus) | 49 |
| A ritmikai képletek lezárása | 51 |
| Útmutatás a ritmikai képzéshez | 52 |
| Dinamika | 56 |
| A hangok különböző erőssége és ezek hatása | 56 |
| A hangerősség árnyalatai és ezek jelzése | 57 |
| A hangok metrikai és dinamikai viszonyainak összeegyeztetése | 58 |
| Útmutatás a dinamikai érzék fejlesztéséhez | 59 |
| A hangrendszer. A dur és moll hangsorok | 60 |
| A dallam fogalma | 60 |
| A hangsorok rendeltetése és felállításuk elveinek lényege. A tonalitás | 62 |
| A hangrendszer dualizmusa (Dur és moll hangsor) | 62 |
| A vezetőhang | 62 |
| A dur hangsor szerkezete | 63 |
| A transzpozíció (áthelyezés) | 63 |
| A dur hangsor transzpozíciói. A törzshangok módosítása (fölemelés és leszállítás). A módosító jelek és ezek jelentménye. A származék vagy módosított hangok | 64 |
| A moll hangsor szerkezete. Az összhangzatos és dallamos moll hangsor. A helyreállítójel | 69 |
| A moll hangsorok előállítása a dur hangsorokból | 72 |
| Útmutatás a moll hangsorok képzéséhez | 73 |
| A hangnem | 74 |
| A hangnemjelzés | 74 |
| A keresztes dur hangsorok a keresztek száma szerint rendezve. A keresztek sorrendje | 75 |
| A bé-s dur hangsorok a bé-k száma szerint rendezve. A bé-k sorrendje | 76 |
| Útmutatás a keresztek és bé-k rendszámának betanulásához | 77 |
| A tetrakord | 78 |
| A teljes ötödlánc | 79 |
| Szabályok a keresztek és bé-k számának gyors kiszámítására dur hangsorokban | 79 |
| Útmutatás a dur hangsorok betanulásához | 80 |
| Hangnemjelzés mollban | 80 |
| Az összhangzatos és dallamos moll hangsorok (a keresztek és bé-k száma szerint rendezve). A helyreállítójeles kereszt és bé | 81 |
| Szabályok a keresztek és bé-k számának gyors kiszámítására moll hangsorokban | 85 |
| Párhuzamos hangsorok | 86 |
| A zenemű hangnemének megállapítása | 87 |
| Útmutatás a moll hangsorok betanulásához | 88 |
| A durmoll hangsor | 88 |
| A moduláció | 88 |
| A rokon hangnemek | 89 |
| Útmutatás a rokon hangnemek betanulásához | 90 |
| A természetes és temperált hangrendszer | 90 |
| Enharmonikus hangok | 91 |
| Az ötödkör | 92 |
| A temperált hangrendszer beosztása | 92 |
| A zongora billentyűzete | 93 |
| A zongora (az orgona és harmónium) billentyűzetének egy oktávszakasza | 93 |
| A kamarahang. A hangvilla | 94 |
| A temperált hangrendszer 24 hangsora | 94 |
| A kromatikus hangsor | 94 |
| Útmutatás a hangeltalálás gyakorlásához a dur és moll hangsor transzpozícióinál | 95 |
| A hangközök elmélete | 97 |
| Hangköz és hangviszony. A hangközök közelebbi meghatározása. Tiszta, nagy, kis, bővített és szűkített hangközök | 97 |
| A zenében előforduló összes hangviszonyok | 99 |
| A hangviszonyok felismerése. A törzshangok összes hangviszonya. A hangközök és hangviszonyok megfordítása | 103 |
| A hangviszonyok hangzás szerinti osztályozása | 108 |
| Útmutatás a hangviszonyok betanulásához | 109 |
| A hangjegyírás rövidítései. A kötött és nem kötött játék jelzései. Ornamentika-Ékesítések (cifrázatok) | 111 |
| Az ismétlés jelei | 111 |
| [1ma volta, 2da volta. Tremolo. Hangismétlés. Szünet összevonás. Arpeggio. Végjel] | |
| Egyéb rövidítések | 113 |
| A staccato | 114 |
| A legato | 115 |
| A portato | 115 |
| Az ékesítések (cifrázatok) | 116 |
| Az előke (rövid, hosszú) | 116 |
| Az utóka | 121 |
| A paránytrilla | 121 |
| A mordent | 123 |
| A parányzó (kettős ékesítés) | 123 |
| A trilla | 127 |
| Függelék | |
| A hangrendszer hangtani ismertetése | 132 |
| Egyházi és görög hangnemek | 132 |
| A dur és moll hangsor tonalitásának hangtani elemzése | 133 |
| [Részhang, felhang, rezonancia. Hangrokonság, összhangzat, dur hangzat. Alhang, moll hangzat, a harmonia jelentménye a zenében. A dur és moll hangsor hangjainak harmóniuks összefüggése s az ebből levonható szólamvezetési szabály a moll hangsorok VI. és VII. fokán] | |
| A hangsor előállítása a különböző hangszereken | 142 |
| A zenei előadás alakjai | 147 |
| [Szóló, összjáték, duett duo, tercett trio, kvartett, kvintett, szextett, stb. énekkar, női (gyermek). férfi- és vegyes kar, a capella és kisért énekkar, zenekar, együttes, vonós zenekar] | |
| A zenében előforduló szórövidítések | 150 |
| A használatabb zenei műszavak szótára | 152 |
| Betűrendes tárgymutató | 164 |
| A hangnemek magyar, német, angol, francia és olasz nevei ötödkörben | 168 |
Folytatás Microsoft-tal