Előszó
Baksa Nándor nem tartja a lépést a korral. Munkái között nincsenek például fotók, sehol egy dvd, vagy egy 35 mm-es film, textil objektekről, festett bronzról nem is beszélve. Nem készít színes nyomatokat, semmi installáció, semmi köztéri projekt, nincs hang, nincs mozgás, nincs semmi. Kivéve időnként egy-két festmény. Most meg ez a könyv. Formája hagyományos, A/5-ös oldalak, 21x14,85 cm. Nem a legújabb nyomdai technológiával készült, kemény tábla, sárgás papír. Nem tartalmaz színes oldalakat, tipográfiája egyszerű, 10 pontos Caslon betűk, fekete-fehér rajzok. 48 oldal, az egész kb. 1 cm a polcon, észre sem lehet venni. A lapokon klasszikus irodalmi művek. Tom Sawyer, Gulliver, Copperfield Dávid és Nicholas Nickleby, ahogyan az embereknél kezdődött, a gyermekkor olvasmányaival. Azután jöttek a francia és az orosz szerzők munkái, az iskolai kötelező olvasmányok idején. Majd Justin 18 körül, fénymásolatban. Később a nagyhatású különcök, leleplezők, magányosok, Dorian Gray arcképe, Mario és a varázsló, a Kastély. Még később a pesszimisták, konzervatívok, ismeretlenek, társadalomkritikusok, cinikusok. B. N. azonban más sorrendet állít fel. Swift van legelöl, utána Thomas Mann, Gogol és Csehov, majd Oscar Wilde. Balzac a következő, Sienkiewicz, Dickens, és úgy de Sade. Ambrose Bierce, Steinbeck, és csak azután Mark Twain, Daphne de Maurier. Bulgakov Dosztojevszkij előtt, végül Kafka és Mario Vargas Llosa. B. N. Úgy olvas, hogy közben ír és rajzol is. Ír, de nem értelmez, rajzol, de nem illusztrál. A három együtt, párhuzamosan történik. Olvasás, írás, rajzolás. Az írások belső monológok egymás után rendezve, a rajzok türelmes tanulmányok. Fejek. Csak fejek, alig találni egy-két nyakat. Egy-egy darab fej, beteg fej, romlott fej, undorító fej, gonosz fej, átkozott fej, nyomorult fej. B. N.-t a negatív szereplők vonzzák, együtt él velük egy darabig, összeköltöznek, ceruzájával hosszasan gyötri őket a papíron, karcolja, maszatolja a fejeket. Még egy zsíros hajtincs, még egy bibircsók, még egy szem, ami megöl.
Vissza