1.067.327

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Törvénykezési reformok Magyarországon

1890-1900/Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Szeged
Kiadó: Csongrád Megyei Levéltár
Kiadás helye: Szeged
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 351 oldal
Sorozatcím: Dél-Alföldi évszázadok
Kötetszám: 23
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-723-768-3
Megjegyzés: Melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A dualizmuskori magyar bírósági szervezet folyton változó, alakuló és tökéletesedő formát mutatott. Ilyenképpen állandó törvénykezési szervezetről csak meghatározott periódusokon - gyakorlatilag évtizedeken - belül beszélhetünk. Mind a rendes, mind a külön bíróságok egymást kiegészítő reformok útján nyerték el végleges - quasi klasszikusnak tekinthető - formájukat az első világháború előtt. Értekezésünkben ebből a folyamatból a 19. század utolsó évtizede jellemző eseményeinek még nem vizsgált történéseit elemezzük. Elsőként a Szilágyi Dezső igazságügy-miniszter (1840-1901) nevéhez fűződő királyi ítélőtáblai reformot - korabeli szóhasználattal élve: decentralizációt -, vagyis az 1890. évi XXV. tc. végrehajtásának és a hozzá kapcsolódó bírói szolgálati jogviszonnyal összefüggő modifikációnak (1891 évi XVII. tc.) a lépéseit tárjuk fel. Mindez tartalmazza többek között az újonnan megszervezett ítélőtáblák felállításának részletes eseménynaplóját is. Az értekezés második részében az... Tovább

Fülszöveg

A dualizmuskori magyar bírósági szervezet folyton változó, alakuló és tökéletesedő formát mutatott. Ilyenképpen állandó törvénykezési szervezetről csak meghatározott periódusokon - gyakorlatilag évtizedeken - belül beszélhetünk. Mind a rendes, mind a külön bíróságok egymást kiegészítő reformok útján nyerték el végleges - quasi klasszikusnak tekinthető - formájukat az első világháború előtt. Értekezésünkben ebből a folyamatból a 19. század utolsó évtizede jellemző eseményeinek még nem vizsgált történéseit elemezzük. Elsőként a Szilágyi Dezső igazságügy-miniszter (1840-1901) nevéhez fűződő királyi ítélőtáblai reformot - korabeli szóhasználattal élve: decentralizációt -, vagyis az 1890. évi XXV. tc. végrehajtásának és a hozzá kapcsolódó bírói szolgálati jogviszonnyal összefüggő modifikációnak (1891 évi XVII. tc.) a lépéseit tárjuk fel. Mindez tartalmazza többek között az újonnan megszervezett ítélőtáblák felállításának részletes eseménynaplóját is. Az értekezés második részében az esküdtszék intézményének magyarországi fejlődését mutatjuk be, kiemelve belőle a két nagy reformer, Hónát Boldizsár és Szilágyi Dezső eredményeit. Különös figyelmet szentelünk az 1867-ben kodifikált sajtóesküdtszéki eljárásnak, majd pedig a Bűnvádi perrendtartás megalkotásával végrehajtott reorganizációnak, s ezek kritikájának - illusztrálva az elméletet a gyakorlatból vett jogesetekkel is. Reményeink szerint e munka mind az alkotmány- és jogtörténészek, mind a gyakorló jogászok, valamint a levéltárosok számara haszonnal forgatható adalékul szolgál majd bírósági szervezetünk históriájának teljesebb megismeréséhez. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS........................................7
ELSŐ RÉSZ:
AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK DECENTRALIZÁCIÓJA (1890: XXV. TC.) ÉS A
BÍRÓI SZOLGÁLATI JOGVISZONY VÁLTOZÁSAI (1891: XVII.
TC.) 19
I. FEJEZET: A KIRÁLYI ÍTÉLŐTÁBLÁK A JOG INTÉZMÉNYRENDSZERÉBEN ....................21
1. § a királyi táblák jogi szabályozásának áttekintése......................21
2. § az 1890. évi xxv. tc. megalkotása..................................................................26
II. FEJEZET: AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK SZERVEZÉSE....................................................41
1. § Az Ítélőtáblák megszervezése országosan............................................41
2. § az ítélőtáblák első személyzete........................................................................47
Budapest..................................47
Debrecen.............49
Győr..............50
Kassa............51
Kolozsvár......52
Marosvásárhely...............54
Nagyvárad.............55
Pécs.......................56
Pozsony.............57
Szeged...............58
Temesvár.....................................................................
3. § az ítélőtáblák ügyforgalma............................61
III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA....................................................................................................................65
1. § Debrecen..................................65
2. § Győr......................................74
3. § Kassa................83
4. § Kolozsvár..........................................89
5. § Nagyvárad.................................................................
6. § Pécs.........................................................................................104
7. § Pozsony....................................110
8. § Szeged ................................. .................................. 117
9. § TEMESVÁR............................................................ 125
10. § Arad sikertelen küzdelme ítélőtábláért .....132
IV FEJEZET: A BÍRÓI SZOLGÁLATI JOGVISZONY REFORMJA:
AZ 1891. ÉVI XVII. TC. MEGALKOTÁSA............................. 137
i § a törvénytervezet a minisztertanács előtt. 137
2. § a törvényjavaslat az országgyűlés előtt......................139
V. FEJEZET: AZ 1891. ÉVI XVII. TC. ÚJ INTÉZMÉNYEI.............. 155
1 .§ a felügyeleti jog..........................................................................155
2. § a gyakorlati bírói vizsgalat................................158
3. § A KIRÁLYI TÖRVÉNYSZÉKEK MEGERŐSÍTÉSE......................162
4. § a vizsgáló bírák beosztása..............................................................163
5. § A TÖRVÉNYSZÉKI ALBÍRÁK ÉS A JÁRÁSBlRÁK 164
6. § AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS AZ EGYÜTTALKALMAZÁST KIZÁRÓ
VISZONYOK.........165
7. § A SZERVEZETI RANGSOR...............166
8. § A tanácsjegyzői szolgalat....................166
9. § AZ ÚJ BÍRÓI ÜGYVITELI SZABÁLYOK ÉS A FELÜGYELET..............167
MÁSODIK RÉSZ:
AZ ESKÜDTSZÉKI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON, INTÉZMÉNYI ELŐZMÉNYEKKEL 171
VI. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉKEK SZERVEZÉSÉNEK DOGMATIKAI ÉS RENDELETI RENDSZERE....................................... 173
1. § Történeti preambulum................................................. '73
2. § az esküdtszékek jogelméleti vitája............................... '78
3. § AZ ESKÜDTSZÉKI RENDELETEINK A KIEGYEZÉS UTÁN.............. ISI
VII. FEJEZET: A SAJTÓESKÜDTSZÉKI ELJÁRÁS (I867-1S96)....... 185
1 § a szervezeti és eljárási alapelvek nyomában 185
2. § Hatáskör és illetékesség.............................................. 190
3. § AZ ELJÁRÁS ALANYAI. A VIZSGÁLAT ES A VAD...............
4. § az esküdtszék. eljárás az esküdtszék előtt..................
5. § az esküdtszék döntése. az ítélet.................................. 200
6. § jogorvoslatok ........................................................... 202
7. § a büntetés végrehajtása.............................................. m4
8. § a sajtóbiróságok ügyvitele.......................................... 206
VIII. FEJEZET: A SAJTÓESKÜDTSZÉKEK A KORADELI GYAKORLATTÜKRÉBEN........................................................ 209
1 § Láthatatlan, igazságos bírák vagy pretoriánusok? 209
2. § Hibák az öslajstromban. Debrecen ellenzéki hitvallása 212
3. § Szemelvények a debreceni vegyes bíróság sajtópereiből 215
IX. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉKEK REORGANIZÁCIÓJA (1896-
1897) ........................219
1. § az esküdtszéki eljárás beillesztése a bűnvádi eljárásba .... 219
2. § az esküdtszéki torvények megalkotása ....................................................222
a) Az esküdtszék fogadtatása a Bűnvádi perrendtartás vitájában.... 223
b) Az IS97. évi XXXIII. tc. megalkotása..............................229
X. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉKEK MEGSZERVEZÉSE (1899-1900) 245
1. § a végrehajtási rendelet...................................245
2. § az első esküdtszék megszervezése Debrecenben..............................246
3. § az első esküdtszék megszervezése Szegeden........................................249
XI. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉKI REFORM ÉRTÉKELÉSÉHEZ..........253
1. § az esküdtszékek atavizmusa.......................253
2. § érvek az esküdtszék mellett..............................259
3. § A kérdésfeltevés az esküdtszéki eljárásban ........................................261
XII. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉK PROBLÉMÁJA A GYAKORLATBAN: KÉT NEVEZETES JOGESET..............................................................................265
1. § egy szegedi verdikt - az Eremits-gyilkosság (1904)......................265
2. § egy budapesti verdikt -Nyuli Mihály felmentése (1900) ... 271
3. § Megjegyzések a jogesetekhez....................275
A JOGÉRT MINDHALÁLIG .......................................279
SUMMARY................................287
FÜGGELÉK.........................293
1. Debrecen esküdtjei 1900-ra............................295
2. Szeged esküdtjei 1900-ra..................................299
3. Az esküdtbíróságok évenkénti ülésszakainak időrendi beosztása 303
RÖVIDÍTÉSEK.............................305
IRODALOMJEGYZÉK............309
A HIVATKOZOTT RENDELETEK JEGYZÉKE..........................................................................323
SZEMÉLYNÉVMUTATÓ..............327
HELYNÉVMUTATÓ....................343
TARTALOM.............................349
Tájékoztató a Csongrád Megyei Levéltár kiadványairól

Antal Tamás

Antal Tamás műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Antal Tamás könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem