Történetírás korszakváltásban

Tanulmányok

Szerző

Glatz Ferenc

Szerkesztő

Kenessey Béla

Budapest

'Glatz Ferenc: Történetírás korszakváltásban ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1990
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	353 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-282-280-3

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Napjaink tudományos fejlődése a történetírásra is forradalmasítóan hatott. Míg korábban elsősorban a gazdaság-, társadalom- és politikatörténet kutatása állt előtérben, napjainkban már a műszaki forradalom, a természet- és környezetvédelem is a históriai elemzés tárgya lett.
Glatz Ferenc, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója már korábbi műveiben is igen fogékony történésznek bizonyult a múlt elhanyagolt témakörei iránt. E kötete érdeklődésének sokoldalúságáról vall. Olvasunk programadó cikket a történeti muzeológiáról és biotörténelemről. Elmélyül az ismeretelmélet kérdéseiben. Felvázolja példaképeinek, Domanovzsky Sándornak, Szekfű Gyulának és Pamlényi Ervinnek arcképét. Elemzi a televízió és film forrásanyagként való felhasználását.
Tanulmányait friss szemmel, az igazi tudós mindig önmagával is szembesülő, s a meghaladott eredményeket kiigazító, ugyanakkor olvasói nevelésére törekvő pedagógiai vénával írta. Glatz Ferenc írásai egy megújulásra következetesen törekvő... Tovább

Tartalom

Előszó	9
A történettudomány elméleti kérdései és a marxi történetfelfogás
A történelem elméleti problémáiról	15
"Történelemelmélet" vagy a történelem "elméleti kérdései"?
Külön tudományszak-e a történelmi materializmus?
Jól gazdálkodik-e történettudományunk a marxizmus klasszikusainak szellemi hagyatékával?
Foglalkozunk-e eleget saját tudományágunk megismerésével?
Mennyiben lehet a metodológia valóban a "helyes módszer elmélete" a történettudományban?
Kutatható-e a történeti megismerés folyamata?
Mit sorolunk a történeti episztermológia tárgykörébe?
Valóban csak egyetlen tudomány van, a "történelem tudománya"?
Alkalmazkodik-e a korszerű világkép követelményeihez mai történetírásunk?
Modern világkép, történettudomány, marxizmus	52
Évforduló nélkül a XX. kongresszusról
A klasszikusok és a citátumok
Lehetséges-e a kodifikáció a szaktudományban?
Politika, történettudmány, pártosság
Marxi elmélet és szaktudomány	62
Korjelenségek és történettudomány
Kérdések ideológiai intézményrendszerünkről
A történettudomány legitim és kritikai funkciójáról	71
Polgári örökség
A korábbi szakaszok
Kettős funkció
A politika érdeke
A "két" marxi történetfelfogás	80
A történettudomány és a közgondolkodás történeti elemei	85
A történeti képek politikai jelentéshordozása
A köznapi gondolkodás természete
A politikai és a történeti kép aktivizálódása
Az alkalmazott történettudományról
A történeti ábrázolás és a forráskritika új útjai
Történetírás, képernyő, film	103
Közönség és történelem
Hang, kép és történeti műfaj
Magunk teremtette akadályok
Tárgyi emlékek és történeti muzeológia	110
(Az újkori muzeológia mint történeti forrástan és kultúrtörténet)
Múzeum és a szaktudományok	110
Általános muzeológia?
Természettudományos és történeti muzeológia
Újkorkutatás - Újkortörténeti muzeológia
Újkortörténeti muzeológia mint újkortörténeti forrástan	114
Emlékanyag és múzeum
Történeti muzeológia mint forrástan
Az újkori tárgyi mellékanyag természete
"Forrástermelés" és periodizáció
Az újkortörténeti muzeológia mint az anyagi kultúra története	123
Újkortörténeti muzeológia mint oktatási tárgy	127
Szaktudomány és képzés
Újkortörténeti muzeológia mint "tantárgyak" együttese
A szóbeli források és kritikájuk	134
Tudománytörténeti visszatekintés
Mire jó az oral history?
Forrástani sajátosságok
A forráskritikai követelmények
Az új történetírás, a forráskiadványok és a modern segédtudományok	134
Első tézis: A történetírói ábrázolás lehetőségeiről
Második tézis: Korunk tematikai kihívásairól és az újkori forrástanról
Harmadik tézis: Forráskiadványaink hagyományos és új műfajairól
Negyedik tézis: A történeti "segédtudományok" rendszeréről
Ötödik tézis: A történeti emlékek őrzéséről, felfolgozásáról
Historiográfia és átértékelés
A Historiográfia lehetőségei a történettudományban	163
A tudományos intézményrendszer kialakulása
Historiográfia - szellemtörténet
Új válaszutak és folyamatosság
A modern történetírás válaszútjairól	175
A történettudomány állami-nemzeti funkcióiról
A történettudomány szociális érdeklődéséről
A Monarchia sorsa a történetírásban	185
Közjogi kérdések. Történeti jog
Nemzeti középosztályok "nemzeti érdekei
Fasizmus és antifasizmus, historiográfia
A "nemzetek feletti" állam
Új szempontokhoz
A régi magyar állam története (Szekfű Gyula: A magyar állam életrajza c. könyvéről)	191
Könyv és közönsége
Világháború, a "korszellem" indíttatásai
A szerző szellemi környezete
Az állam: a nemzeti önállóság alapja
Szemben az állami és nemzeti szempont
Az állami-nemzeti szempontok nyomorúsága
Szent István, 1038-1938-1988	206
(Középkorkutatásról, nemzeti és egyházi hagyományainkról)
Középkorkutatásunk, 1938-1988	207
Aktualitás és történetírás	212
Historizálás - a politikai gondolkodás betegsége
A történész szakember és állampolgár
Nemzeti és egyházi hagyomány	218
Szent István állama, a társadalomszervező
A közösségszervező egyház
Az egyháztörténet megújításáért
Egy Habsburg nádor a magyar történetírásban	226
(Domanovszky Sándor József Nádor iratai c. kéziratos művének kiadása 1988-ban)
Életpálya: tanár, szerkesztő, kutató	226
Gondos neveltetés, iskolák
Trianon következményei
Újkorkutatás és forráskiadás	231
A szakszerű újkorkutatás kialakulása Európában
A magyarországi újkorkutatás kezdetei
Politikai ideológia - forráskiadási program
A Habsburg-kérdés 1918 után
József Nádor és iratai	246
József, a magyar nádor
A Habsburg-kérdés
Forrásválogatás, szövegkritika, történetszemlélet
Jegyzet
Szerkesztői életpálya - Pamlényi Ervin (1919-1984)	262
Az ötvenes évek és a szekfűi örökség
Dogmatizmus és az új koalíciója 1956 után
A tudományos nagyüzem adminisztrátora
Történetírás és szellemi bátorság
Újragondolás közben
A nemzeti törekvések és a politikai rendszerek megújulási lehetőségei	275
Történész és a nemzetek érdekei
Sztálini internacionalizmus - nacionalista liberalizálódás
Kisebbségvédelem és diplomácia
Történész és politikus lehetséges konfliktusai
Reform, forradalom
20. században
Politikai és társadalmi reform
Politika a chipek világában
Reform történésszemmel	283
Reform és egypártrendszer
A tudományos elemzés akadályai
Baloldali hagyomány, reform
Etnikum, szakértelem, asszimiláció (A magyarországi németség az ipari fejlődés korában)	287
Terület, munkaszervezet és etnikum
"Kultúrfölény", nacionalizmus, szakértelem
"Etnikai sajátosságok" és asszimiláció
Államterület és etnikai hovatartozás
Jegyzet
Felekezet és társadalom (A magyarorzsági református egyház újkori nemzeti fejlődésünkben)	303
"Polgári" felekezet?
Nemzeti egyház
Református egyház - fasizmus
Kommunizmus Magyarországon és a református egyház
Történelemtanítás és az új történetszemlélet	320
A történeti átértékelés szüksége
Atom, biotörténelem a századfordulón
Politikai reform és történetszemlélet
Tanterveink: 1962, 1978
Terület, állam, egyház a középkorban
Munkakultúra, asszimiláció, kisállamiság a polgári és a jelenkorban
Ember, természet és az új történetszemlélet	331
Reform és társadalomszemlélet-váltás	331
Technokraták, apparátusok, természetátalakítás
Vízlépcsők, folyóeltérítések
Értelmiség és politikai reform
Biotörténelem	338
A politikai célrendszerekről
Az eddigi kiútkeresésekről
A "reform felülről" akadályairól: apparátusok, technokraták, szokásrendek
Az új történetírásról
A nemzetállam zsákutcája	345
Politikai rendszerek és nacionalizmusok
Bírálat vagy pozitív kifejtés
A termelés rendje és az etnikumok
Új nemzetkép
Népek - kontra államszervezet