Történeti statisztikai tanulmányok 5.

Előszó

Részlet:

Településtörténet, történeti táj, történeti térbeliség
(Kísérlet egy 18. századi monografikus jellegű regionális kutatás tervezése során keletkezett kérdőjelek megválaszolására)

A településtörténet és a hozzá legközelebb álló történeti indítású diszciplinák nem rendelkeznek a térre vonatkozó kidolgozott konzisztens fogalomrendszerrel, csak néhány társadalmi-gazdasági téralakulat empirikus megismerésén nyugvó leírását végezték el. Monografikus jellegű regionális kutatások végzéséhez azonban elengedhetetlen a térszemlélet kidolgozása. Ez a jelennel foglalkozó társadalomtudományi megközelítések tanulmányozása és a rendszerszemlélet alkalmazása révén válik lehetségessé.
Töprengéseink nem elsősorban egy tetszetős és ma alighanem divatnak is számító elméleti váz (modell, rendszer) felállításának igénye idézte elő, hanem gyakorlati kutatási problémák. Demográfiai jelenségek és folyamatok regionális történeti vizsgálata céljából széleskörű előzetes feltáró kutatást végeztünk a régi Pest megye pilisi járásának településeire vonatkozó 18. századi megyei, egyházi és földesúri forrásanyagok között. Kutatás közben a népesség, a nyersanyagok és késztermékek mozgásában területi kapcsolatok, illetve elkülönülések sajátos hálózatára utaló nyomokba ütköztünk. Ugyancsak szemünkbe tűnt az is, hogy a kutatásunk célját képező demográfiai jelenségek esetében nemcsak időbeli változásokkal kell számolnunk, hanem az egyes közösségekre, illetve közösségcsoportokra jellemző minták létezése is valószínűsíthető. Végezetül nyilvánvalóvá vált, hogy a népességi jelenségeknek a társadalom, a gazdaság, a kultúra és a természeti környezet jelenségeitől, mozgásától való elkülönített kezelése tarthatatlan, hacsak nem elégszünk meg a demográfiai események puszta leírásával. Tervezett munkánkat monografikus társadalomtörténeti vizsgálattá kell szélesíteni. Vissza