Előszó
Részlet a Történetek az iskolából c. műből:
A bosszú
A fiuk néma csendben állottak padjaikban. Az igazgató úr névszerint megmondta, hogy melyik tanulót intették a tanár urak az azelőtt való...
Tovább
Előszó
Részlet a Történetek az iskolából c. műből:
A bosszú
A fiuk néma csendben állottak padjaikban. Az igazgató úr névszerint megmondta, hogy melyik tanulót intették a tanár urak az azelőtt való napon tartott tanácskozáson nagyobb szorgalomra. Miután minden fiút, ki rosszul felelt valamely tárgyból, szívreható szavakkal kért, hogy javuljon meg, egyszerre így szólt:
- Kovács Sándor és Illés Pál lépjenek ide, elibém.
Két fiú lépett ki a padból és a katédra előtt állott meg. Az igazgató úr komolyan nézett végig az osztályon, majd a két fiú felé fordulva így szólt:
- Szomorú és kellemes kötelességet kell most egyszerre teljesítenem. Kellemes rám nézve, az, a mit neked kell mondanom, Illés Pál.
Illés Pál, az osztály legjobb diákjának arczát pir borította bé. Az igazgató úr szeliden, szeretetteljesen végigsimogatta a derék fiú puha, selymes, szőke haját és lágy, meghatott hangon mondotta:
- Nézz, fiam, a szemembe, nyugodt lelkiismerettel teheted ezt. Kötelességedet pontosan teljesítetted. Helyedet becsülettel állottad meg. Tanulásoddal, szorgalmaddal és jó magaviseleteddel örömet okoztál tanáraidnak és örömet édes anyádnak...
Vissza