Történelmi Szemle 2005/3-4.

Előszó

Részlet:
Tóth István György emléke
Szívszorítóan tragikus hirtelenséggel ment el közülünk élete delén Tóth István György, az Intézet osztályvezetője, 1999-től a Történelmi Szemle szerkesztőségének tagja, rovatvezetője, 1999-től, Szakály Ferenc halála óta felelős szerkesztője. Hosszan lehetne sorolni a hazai és külföldi egyetemeket, ahol diplomát szerzett, majd tanított, az ösztöndíjakat, amelyeket neves alapítványoktól nyert el, tisztségeit, amelyeket a hazai és a nemzetközi tudományos életben betöltött és a szerkesztőségeket, amelyeknek munkás tagja volt. Az alma mater, az Eötvös Loránd Tudományegyetem indította útjára, hallgatója volt a nancy-i egyetemnek, ahol két diplomát szerzett. Tanulmányainak befejezését követően Budapesten lett bölcsészdoktor, majd két évtizeddel később Debrecenben habilitált.
Amikor élete első és utolsó munkahelyén, a Történettudományi Intézetben 1981-ben munkába állt, még itt volt mindenki a régi nagy generációkból. Mellettük sajátította el a szakma mesterfogásait. És kezdettől fogva ott volt abban a körben, amely Szakály Ferenc körül, a kora újkori kutatás megújuló műhelyeként formálódott. Rövid idő alatt - többek között a 18. század történetét kutató nemzetközi társaság elnökségi tagjaként, majd főtitkárhelyetteseként - ismertségre és elismertségre tett szert a nemzetközi történész világban. Anyagismerete, nyelvtudása, elemzőkészsége, imponáló munkabírása és céltudatossága vitték egy negyedszázad alatt őt mind előrébb pályatársai körében. Vissza