Történelmi Szemle 1971/1-4.

A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének értesítője - XIV. évfolyam 1--4. szám

Szerző

'Pach Zsigmond Pál: Történelmi Szemle 1971/1-4. ' összes példány

Kiadó:	Akadémia Kiadó
Kiadás helye:
Kiadás éve:	1971
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	566 oldal
Sorozatcím:	Történelmi Szemle
Kötetszám:	1-4
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Teljes évfolyam. További szerzők a könyvben. Orosz, német, francia és angol tartalomjegyzékkel és összefoglalókkal. Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

JEMNITZ JÁNOS
Kortársak a Párizsi Kommünről
Az évforduló alkalmából igyekszünk törleszteni valamit abból az adósságból, ami a kommünárok emlékiratainak magyar nyelvű megjelentetése terén terhel bennünket. Az elmúlt évszázad alatt — csak részben érthető okok folytán — nagyon kevés juthatott el a számos memoárból a magyar olvasóközönséghez. Lissagaray nevezetes művét, amelyet a legjobbak között tarthatunk nyilván, s amelyet a szerző londoni emigrációs évei idején Eleanor Marx fordított le angolra, mintegy ötven évvel később, a magyar Kommün bukása után Weltner Jakab fordította magyarra a bécsi emigrációban,1 s azóta is könyvészeti ritkaságnak számít. 1951-ben, a Párizsi Kommün 80. évfordulójára jelent meg a Művelt Nép könyvkiadónál Aranyossi Magda és Erényi Tibor szerkesztésében egy válogatás, amely — ilyen terjedelemben és teljességben először — magyar nyelven szólaltatta meg a Kommün harcosait. A válogatás elsősorban Lissagaray említett művére támaszkodott, s mellettük A. Arnould, G. Da Costa általunk is felhasznált memoárjaiból, valamint M. Vuillaume leírásaiból merített. Végül nemrégiben több kiadást is megért Jules Vallésnek a Szépirodalmi Kiadó által megjelentetett memoárja.
Mostani összeállításunkban elsősorban a megszólaló kommün árok körét igyekeztünk szélesíteni. Sajnos, csak mérsékelt sikerrel, mivel számos alapvető fontosságú emlékirat Magyarországon nem található, s így E. Reclus, B. Maion, G. Lefran§ais, J. Allemane, J. B. Clément és Beslay memoárjait nem tudtuk felhasználni. A látókört azonban így is sikerült némileg kiszélesíteni, s a már régebben ismert szerzők, Arnould, G. Da Costa írásainak átolvasása is tág lehetőséget nyújtott új gondolatok ébresztésére, a történeti események alaposabb megismerésére.
A következőkben néhány szót az emlékirat-írókról.
Artliur Arnould (1833—1895) író, publicista. Az 1860-as évektől jelenteti meg cikkeit a forradalmi, köztársasági lapokban, többek között a Marseillaise-ben. 1870. szeptember 4. után tagja a Husz Kerület Központi Bizottságának, 1871 márciusától a Kommünnek. A Kommün bukása után távollétében halálra ítélik; ő maga Svájcba emigrál. Később is részt vesz az anarchista, majd a szocialista mozgalomban.
Edouard Vaillant (1840—1915) mérnök, orvos, az I. Internacionálé tagja, blanquista. 1870 szeptembere után a Husz Kerület Központi Bizottságának, majd a Kommünnek tagja, egyik legbefolyásosabb vezetője. A Kommün bukása
1 Hippolyte Prosper Olwier Lissagaray: Az 1871. évi kommün története. Forcl. Weltner Jakab. Wien, 1922.
2 Jules Vallés: Szemben a világgal (Jacques Vingtras). 3. köt. A lázadó. Bpest. 19o9.
1 Történelmi Sietnie 1971/1—2. Vissza

Tartalom

Jormitz János: Kortársak a Párizsi Kommünről 1
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK
Pach Zsigmond Pál: Magyarország nyugati gyapjúszövet-importja a XV. és XVI.-század
közepén 24
Kiss József: Jászkunok a Rákóczi-szabadságharcban 35
Alceo Riosa: A szocialista párt és a munkásmozgalom Olaszországban (1892-től 1914-ig) 86
Mayer Mária: A skizmatikus parasztmozgalom Kárpátalján a XX. századelején 106
Ormos Mária: Bethlen koncepciója az olasz—magyar szövetségről (1927—31) i, .T".--------133
Glaiz Ferenc—Stier Miklós: Megyei küzdelmek a gömbösi reformtörekvések körül 157
SZEMLE
Szűcs Jenő: „Gentilizmus". A barbár etnikai tudat kérdése c. értekezésének vitája 188
Péter Katalin: Beszámoló a XIII. Nemzetközi Történész Kongresszus újkori szekciójának
„Európa problémái a XVII. században" című vitájáról 212
Márkus László: A legújabbkori sajtótörténet kutatásának módszertanáról 224
Tolnai György: Meddig jutott el a kapitalista úton a „harmadik világ"? 228
A MAGYAR TÖRTÉNET ŰJ SZINTÉZISÉNEK MUNKÁLATAI
A Magyarország története munkálatainak helyzetéről (Glatz Ferenc) 239
VITA
Szabad György: A kiegyezés előtörténetéhez (Felelet Kosáry Domokos „reflexióira") 254
Kosáry Domokos: Néhány módszertani megjegyzés egy régi válaszra 260
Jemnitz János: Ellenvetések az ellenvetésekhez (Megjegyzések Vadász Sándor könyvkritikájához) 265
Incze Miklós: A történelem valóságos nemzeti aspektusáról 269
A Történelmi Szemle szerkesztősége kéri a szerzőket, hogy ezentúl csak tolmácsoldal (25 sor 50 betű) terjedelemben gépelt, javításmentes, nyomdakész állapotban levő, 2 példányban készült kéziratokat küldjenek be, s a kézirat leadásakor mellékeljék a tanulmány rezüméjét is, ugyancsak 2 példányban.
TANULMÁNYOK
Györffy György: A besenyők európai honfoglalásának kérdéséhez 281
Bari a Gábor: Ludovicus Gritti magyar kormányzósága (1531—1534) 289
Heckenast Gusztáv: Magyarország ipara 1726-ban 320
Spira György: A pesti forradalom baloldalának harca a kormánnyal meg a polgársággal 1848
májusában 330
Heller Ágnes: A szükségszerűség árnyékában 356
Gergely András: Települések, lakások és lakóik a századforduló Magyarországán 406
Kerekes Lajos: Az Anschluss és a dunai konföderáció alternatívája Ottó Bauer külpolitikájában (1918—1919) 442
Márkus László: A kormányzati erők a bethleni uralmi koncepció szolgálatában 465
Szinai Miklós: Bethlen politikai rendszeréről 483
Ránki György: Potsdam 495
KÖZLEMÉNYEK
Gál Éva: A budai hegyvidék újkori betelepítésének kezdetei 515
SZEMLE
Magyar és német gazdaságtörténészek konferenciája (Puskás Júlia — Kolossá Tibor —
Orbán Sándor) 539
A Yicby-korszak újabb francia történeti irodalmáról (Boros Zsuzsa) 546
Pándi Ilona: Irányzatok vitája az „úri középosztály" fogalmáról 1946 —1947-ben 555
A Történelmi Szemle szerkesztősége kéri a szerzőket, hogy ezentúl csak tolmácsoldal (25 sor 50 betű) terjedelemben gépelt, javításmentes, nyomdakész állapotban levő, 2 példányban készült kéziratokat küldjenek be, s a kézirat leadásakor mellékeljék a tanulmány rezüméjét is, ugyancsak 2 példányban.