Történelmi regények I.

Fülszöveg

I. kötet
"Mert történés sokféle van az emberek életében - van olyan, amit csinálnak. És másik, amit csak elbeszélnek. És aztán van olyasféle emberi történet, amelyet nem csinálnak, amiről nem is beszélnek, de hallgatnak róla - olyan erővel és tudatossággal hallgatnak, ami több mint a cselekmény és a beszéd. Így készül az emberi világ, szóval, cselekedettel vagy nagy erejű hallgatással - nem mindig érthetően... Caesar... nem akkor cselekedett minden következménnyel, amikor csatákat vívott és hódított, hanem amikor gondolkozott és szövegezett. És Jézus sem akkor a legteljesebb amikor vándorol és beszél, hanem a néma tartalomban, ami lényéből árad ki a világra."
A kötetben szereplő első mű cselekménye Julius Caesar, a másodiké Jézus Krisztus és Pilátus alakja köré szövődik.

II. kötet
"Az történt, hogy... megértettem: a mi áldozatos munkánk hiábavaló, mert az ember nem olyan, ahogy a Santo Ufficio képzeli. Mély alázattal hiszem és vallom ma is, hogy a Teremtés tökéletes, és a Teremtő saját képére teremtette az embert. De kételkedem abban, úgy sikerült-e az ember, ahogy a Teremtő akarta? És abban is kételkedem, olyan-e, ahogy az Ördög tervezte? Attól tartok, az ember a saját feje szerint akar ember lenni. És akkor mi lesz velünk, szegényes és lelkes inkvizítorokkal?
Mert amíg él egy ember, aki elég nyakas ahhoz, hogy a kínzókamrában is megvesse azokat, akik kínozzák, megvallja a máglyán is azt, amiért megsütik: minden nemes igyekezetünk szó szerint füstbe megy. Nem a hitemben csalódtam, testvéreim, hanem a mesterségemben. Mindig nagy szomorúság, ha az ember megérti, hogy tanult mestersége hiábavaló." Vissza