Történelmi materializmus 2.

Tartalom

IV. fejezet. A társadalom gazdasági alapja és a felépítmény 3
1. A társadalom gazdasági alapjának fogalma 3
2. A társadalmi felépítmény fogalma 7
3. Az alap és a felépítmény dialektikája 12
4. A szocialista alap és felépítmény fejlődésének néhány sajátosságáról 17
V. fejezet. A társadalom alapvető szociális tagozódása és legjelentősebb intézményei 19
A) Osztályok és osztályharc 24
1. A társadalmi osztályok 24
2. A társadalom osztályszerkezete 33
3. Az osztályharc és főbb törvényszerűségei 39
B) Az állam történelmi materialista elmélete 53
1. Az állam kialakulása és alapvető jellemző vonásai 53
2. A jog fogalma és lényege 62
3. A kizsákmányoló társadalmak államának fő jellemző vonásai. 64
4. A kapitalista államtípus és fő jellemzői 68
C) A társadalmi forradalom 72
1. A társadalmi forradalom általános jellemző vonásai 72
2. A szocialista forradalom 80
3. A társadalmi forradalom egyes általános kérdései korunkban 84
D) A hatalom, az osztályharc és az állam kérdései a szocialista forradalom után 88
1. A proletárdiktatúra, mint a szocialista hatalom fejlődésének első szakasza 91
2. Az osztályellentétek és az osztályok közötti különbségek felszámolásának két fő szakasza 97
3. A kommunista államiság fejlődése 105
VI. fejezet. A társadalmi tudat és formái 113
A) A társadalmi tudat általános jellemzése 113
1. A társadalmi tudat fogalma. Társadalmi tudat és egyéni tudat viszonya 113
m A társadalmi tudat fejlődésének főbb törvényszerűségei 115
3. A társadalmi tudat formái 121
4. A társadalmi tudat aktív szerepe 123
B) A tudomány 127
C) A politikai tudatforma 137
D) A jogi tudatforma 142
E) Az erkölcs 145
1 . Az erkölcs meghatározása és történelmi fejlődése 145
2. A burzsoá erkölcs jellemzése 149
3. A kommunista erkölcs és fő jellemző vonásai 152
F) A művészet 161
G) A filozófia 169
H) A vallás 177
1. A vallás fogalma és lényege 177
2. A vallás kialakulása és fejlődése 179
3. A vallás társadalmi szerepe 183
4. A vallás elhalása 189
VII. fejezet. A néptömegek és a kiemelkedő személyiségek szerepe a történelemben 195
1. Idealista nézetek a tömegek és a kiemelkedő személyiségek
történelmi szerepéről 195
2. A néptömegek történelmi szerepének marxista-leninista értelmezése 201
a) A nép fogalma és annak történelmi változása 201
b) A néptömegek szerepe a társadalmi élet különböző területein 203
3. A kiemelkedő személyiségek szerepe a történelemben 209
4. A személyi kultusz lényege és bírálata 213
5. Van-e haladás a történelemben? 217
VIII. fejezet. A jelenkori polgári történetfilozófia és szociológia kritikája 225
1. A XIX. századi polgári szociológia és történetfilozófia fő irányzatai 226
2. A XX. századeleji és a két világháború közötti polgári szociológia fő irányzatai 232
3. A második világháború utáni polgári szociológia és történetfilozófia főbb jellemzői 237
Befejezés 247

Témakörök