Történelmi lecke nem a fióknak!

Fülszöveg

Az Ady-vers parafrázisát idéző szerző eddig költőként, fordítóként, szépíróként, irodalomtörténészként mutatkozott be a szegedi olvasóknak. E munkája öt nagyobb egységre épül.
Az első nagyobb egység elméleti jellegű; a bevezető tanulmánya megismerteti az olvasót a különböző történelmi fejlődésfelfogásokkal - Kölcsey és Madách munkásságát is értelmezve.
A második nagy egység a magyar történelemből mutat kevésbé ismert oldalakat Szent Imrétől a polgári Magyarország megszületéséig. A cikkek kiegészítik a középiskolai tananyagot, illetve segítenek eligazodni abban - látszik rajta a tudós tanár keze nyoma.
A harmadik nagyobb rész inkább a kutatóé: a világtörténelemből kapunk információkat, elsősorban az észt történelemből - a magyarral összevethető észt parasztság történetéből, illetve az észt és magyar politikatörténet 1919-es kapcsolatáról.
A negyedik egység a más tudományterületek iránt érdeklődő olvasó írása: olvashatunk recenziót a magyar történetírásról, valamint a déli szomszédainknál működő Magyarságkutató Tudományos Társaság munkájáról számol be.
A kötet befejező egysége elárulja a magyartanárt: szövegelemzése a Rákosi-rendszer szocialista realizmusának bemutatását adja, egy korabeli iskolai olvasmány elemzésével, glosszája pedig a mai történelemkép hamisságaira figyelmeztet. Az ide kapcsolt pályamunkája szociológiai látlelet is egyben. A csatolmányban történelmi regénytrilógiájához kapcsolódó színjátékot olvashatunk.
Egy rövid szerzői bemutatás után névmutató zárja a könyvet.
(A művek többsége elhangzott, illetve megjelent szegedi és más magyar, illetve külföldi rendezvényeken, kiadványokban, a nyitótanulmány a SZAB pályázatán III. helyezést ért el 2003-ban. A kötet nemcsak a szerző munkája, benne foglaltatik az utóbbi negyedszázad szegedi gondolkodóinak hatása is.) Vissza