Előszó
Közkívánatnak teszünk eleget, amikor az 1973. évi Országos Történész Vándorgyűlés anyagát közreadjuk. Már az egyes napirendi pontok vitájakor, az ülések közötti szünetek számos magánbeszélgetésében, s különös erővel a záróülésen hangot kapott az a kívánság, hogy az a sok gondolat, ami három nap alatt Egerben a történelem-kutatók és oktatók, a történelmen keresztül önmagukat kifejező művészek és más tömegkommunikációs szakemberek eszmecseréjében elhangzott kapjon szélesebb publicitást, tegyük közkincssé. Ezt hangoztatta a Vándorgyűlés kétszáznyi résztvevője, s ezt támasztják alá az azóta beérkezett igények is.
Nem meglepő ez a kívánság, hiszen először találkoztak országos szakfórumon azok, akiknek közös hivatásuk, feladatuk és felelősségük a lakosság, ha úgy tetszik egy nemzet történelmi köztudatának alakítása, a szórakoztatás, az ismeretterjesztés, a tudomány és az oktatás csatornáin, sajátos kifejezési formákkal és módszerekkel. Először találkoztak ilyen széles körben, hogy rendezzék közös dolgaikat, vagy legalábbis megkezdjék a jobb, termelékenyebb együttműködés kialakítását. Nem valami formális találkozó volt ez, hanem valóságos viták színtere, feladatokról, felfogásokról, nézőpontokról, műfajokról és kifejezési formákról, a tudós, a művész, a szakember, az oktató teendőiről és felelősségéről. Nem általában, hanem műveken és műsorokon keresztül, nem a bírálgatás igényével, hanem a különböző területen és módon alkotók, a kivitelezők, s a tanárok egymás közötti vitájában. Nem meglepő tehát az az érdeklődés, ami az 1973. évi Országos Történész Vándorgyűlést kísérte. A publicitás mértékére jellemző, hogy minden országos napilap többhasábos ismertető, kommentáló, egyes kérdésekkel vitázó, nem egy esetben vitára serkentő cikkben számolt be róla. Közülük nem egy vissza-vissza tért az ott elhangzottakra, ideológiai és szakmai folyóirataink, a Társadalmi Szemle, a Párttörténeti Közlemények stb., részletes összefoglaló beszámolót közöltek, a Századok pedig sorozatban készült közreadni anyagokat erről a tanácskozásról. Természetes tehát és jogos kívánság, hogy a közvélemény, elsősorban a közel tízezernyi történelemtanár és történelemtanár képesítésű tanügyi funkcionárius és tömegkommunikációban dolgozó szakember meg akar ismerkedni az Egerben elhangzottakkal. Ennek a kívánságnak teszünk eleget, amikor szerény lehetőségeink között közreadjuk ezt a kötetet.
Vissza