Történelemtanítás szaktanteremben

Előszó

A kötet - amelyet most kézbe vesz az Olvasó - a történelem-szaktantermek vezető tanárainak I. országos tanácskozásáról nyújt tudósítást. A tanácskozás rendező szervei a Magyar Pedagógiai Társaság, a Magyar Történelmi Társulat, az Országos Pedagógiai Intézet, a Veszprém megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya és Pápa város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága voltak. A konferencián valamennyi megye és a főváros 3-4 tagú küldöttséggel képviseltette magát. Milyen okok tették időszerűvé a pápai tanácskozás összehívását és anyagának kiadását? Az elmúlt években a történelem-szaktantermek fejlődési üteme jelentősen felgyorsult, a szaktantermek létrehozása szinte mozgalommá vált. 1965-ben összesen két széles hatókörű történelemkabinet működött az országban. Ezzel szemben az 1971/72-es tanévben már 147, az 1972/73. tanévben pedig 279 általános iskolai történelem-szaktanteremről volt tudomásunk. Az ugrásszerű fejlődés kötelességünkké tette a hazai és nemzetközi tapasztalatok megvitatását és a vita eredményeinek közreadását. A szaktantermeket létrehozó pedagógus-kollektívák munkáját segíteni kellett és kell egyrészt a leginkább használható eredmények összegyűjtésével és hozzáférhetővé tételével, másrészt azzal, hogy felhívjuk a figyelmet a leggyakoribb hibákra és tévutakra. Ez utóbbi feladatot különösen aktuálissá teszi, hogy a gyors mennyiségi növekedés közepette mind gyakrabban találkoztunk a célszerűen berendezett és jól működő történelemkabinetek mellett hibás koncepció alapján létesített szaktantermekkel is. A pápai konferencia a pozitív tendenciák erősítését és a hibák korrigálását, illetve elkerülését kívánta szolgálni. A rendező szervek e célok szellemében állították össze a tanácskozás programját. A résztvevők a bevezető előadás meghallgatása után három szekcióban tárgyalták meg a legfontosabbaknak ítélt szervezési és pedagógiai kérdéseket, majd a szekciók vezetői plenáris ülésen számoltak be a vitákról. Ugyanitt hangzott el néhány hazánkkal közvetlenül szomszédos szocialista ország képviselőjének referátuma, végül a tanácskozás eredményeinek összegezése. Vissza