Történelem XI.

tankönyv a XI. osztály számára

Szerző

Kolozsvár

'Sorin Mitu: Történelem XI. ' összes példány

Kiadó:	Ábel Kiadó
Kiadás helye:	Kolozsvár
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	128 oldal
Sorozatcím:	Történelem
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	26 cm x 20 cm
ISBN:	973-850-355-5
Megjegyzés:	Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Bevezető: A világ 1815-től napjainkig

Tankönyvünk segít megérteni a világnak, amelyben élünk, az utóbbi két évszázadra kiterjedő történetét. E két évszázad folyamán épült fel a modern civilizáció úgy, amilyennek ma ismerjük, alakult ki a jelenkor emberének meghatározó szemléletmódja és érzésvilága. Ez az az időszak, amikor feltalálták a vonatot és a repülőgépet, a műholdakat és a számítógépeket, de a konzerveket, a farmernadrágot és a videokazettát is. 1815 táján született ükapáink ükapái ma nem sok mindent ismernének fel akkori megszokott világukból, noha ők álmodtak meg és kezdeményeztek megannyi változást, amiben az emberiségnek azóta része volt. Ez a hatalmas átalakulás, amelynek folyamata a XVIII. század során Nyugat-Európából indult ki, és azóta az egész földet átfogta, a modernizáció nevet viseli. És mivel napjainkig terjedt, és a ma emberének problémáira kíván választ adni, jelenkori történelemnek is nevezik. Egységesen ezt az egész időszakot jelenkornak vagy modern kornak mondjuk. Az iparosodás és a városiasodás térhódítása, az írni-olvasni tudás elterjedése csak néhány azon sarkalatos változások közül, amelyek döntő módon befolyásolták az emberek életét. Legtöbb ember manapság városon él, az iparban vagy a szolgáltatóiparban dolgozik, magas képzettséggel rendelkezik. Elődeik azonban legnagyobbrészt még írástudatlanok voltak, falun laktak, és a földművelésből tartották fenn magukat. Gyökeres változások következtek be a magánéletben és a közéletben is. Szülő és gyermek, nő és férfi viszonya, a szabad idő eltöltése, a szórakozás vagy a magánélet megannyi vonatkozása ma egészen más képet mutat, mint kétszáz évvel ezelőtt. Ami a hatalmi viszonyokat illeti, az emberek akkor alávetették magukat földesuruk akaratának, az államokat pedig egyeduralkodók irányították, akiket Istentől rendelt személyeknek tekintettek. Mára kiépültek a demokratikus rendszerek, amelyekben minden ember egyenlő, egyformán részt vehet a közügyek intézésében, kiállhat anyagi érdekei és eszmei meggyőződése védelmében. A modern kor másik jellegzetessége, hogy az emberek valamely modern nemzet tagjaivá váltak, és a nemzeti fejlődést célul kitűző államokat hoztak létre, amilyenek az előző korszakokban nem léteztek. E két évszázad folyamán az emberek rendületlenül hittek a fejlődés erejében, vallották, hogy a világ jó irányban fejlődik, a modernizáció pedig kielégíti minden szükségletüket, valóra váltja törekvéseiket. Sok esetben azonban a bekövetkezett katasztrófák, mint például a XX. századi két világháború, kérdésessé tették, hogy vajon valóban jó irányban halad-e az emberiség. Ennek ellenére a szóban forgó két század története arról győz meg bennünket, hogy a mai világ sokkal inkább biztosítani tudja a benne élők számára a szabadságot, a jólétet, a jó együttélést, mint a múlt. Manapság, például Európában többé senki sem vonja kétségbe a szabadsághoz való jogot, senkinek sem kell éhen vesznie a rossz termés miatt, és az emberek immár nem gyilkolják egymást pusztító háborúkban. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a mai világ tökéletes. Nem is lesz soha, az emberiségnek pedig mindig lesz majd tennivalója az élet jobbítása, a szabadság szélesebb körű kiterjesztése, az anyagi jólét és a jobb együttélés biztosítása érdekében. A történelem nem szolgál kész receptekkel arra nézve, miként váltsuk valóra kitűzött céljainkat, de ahhoz mindenképpen hozzásegít, hogy megértsük, miképpen jutottunk el eddig, és észérvekkel tudjuk megmagyarázni az elért eredményeket vagy az elkövetett hibákat. A jelenkori modern történelem, amelyet e tankönyv segítségével, de feltétlenül tanárotok irányításával fogtok megismerni, alighanem más tantárgyaknál kellemesebb tananyagot kínál, általa érdekes és hasznos ismereteket szerezhettek, tanulmányozása ezért élvezetes és szórakoztató lehet számotokra. Vissza

Tartalom

Bevezetés: A világ 1815-től napjainkig 5
Hogyan használjuk a tankönyvet 6
I. FEJEZET
ÚJ ESZMERENDSZEREK. LIBERALIZMUS, NACIONALIZMUS, SZOCIALIZMUS (1815-1871)
1. A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség politikája 8
2. Modern eszmerendszerek születése 10
3. Liberális, nemzeti és társadalmi követelések az 1815-1871 közötti időszakban 12
4. Nemzetállamok a XIX. század derekán: egység és politikai konszolidáció 14
Esettanulmány: Közép-Európa és a zsidó azonosságtudat 16
II. FEJEZET
MODERN ÉS HAGYOMÁNYOS TÁRSADALOM
1. Az ipari forradalom és a liberális kapitalizmus győzelme 18
2. A műszaki előrelépés és az ipari fejlődés 20
3. A túlnépesedés és a városiasodás 22
4. A munkáskérdés 24
5. Az európai társadalmi élet hagyomány és modernizáció között 26
6. A modernizáció és az ázsiai civilizációk 28
Esettanulmány: Japán a Meidzsi-korszakban 30
III. FEJEZET
SZELLEMI, MŰVELŐDÉSI ÉS MŰVÉSZETI FOLYAMATOK (1815-1914)
1. A tanügy 32
2. A szellemi élet 34
3. Művelődési és művészeti irányzatok 36
Esettanulmány: Az átmeneti írás a Román Fejedelemségekben 38
IV. FEJEZET
EURÓPA ÉS A VILÁG A SZÁZADFORDULÓN (1871-1914)
1. A nyugati demokráciák születése 40
2. A modernizáció nehézségei Közép- és Kelet-Európában 42
3. Az Amerikai Egyesült Államok 44
4. Európa terjeszkedése a világban. A gyarmatbirodalmak 46
5. Nemzetek rivalizálása és a fegyverkezési verseny 48
Esettanulmány: Románia külpolitikája a XIX. század végén és a XX. század elején 50
Összefoglaló lecke: A századforduló nagy politikai-katonai szövetségei és külpolitikai viszonyai 52
V. FEJEZET
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ (1914-1918)
1. A háború kitörése és jellegzetességei 54
2. A háború lefolyása és következményei 56
Esettanulmány: A világháború témája a korszak irodalmában: Erich Maria Remarque és Liviu Rebreanu 58
VI. FEJEZET
AZ ÚJ NEMZETKÖZI VILÁGREND (1918-1939)
1. A párizsi békekonferencia és az új nemzetközi világrend 60
2. Az új nemzetállamok és az ezekkel kapcsolatos problémák 62
3. Az Európán kívüli térségek helyzete 64
4. A francia-német viszony és a kollektív biztonság politikája 66
5. A diktatórikus rendszerek offenzívája 68
6. A nemzetek szövetségének kudarca és a kollektív biztonság rendszerének összeomlása70
Esettanulmány: Német-szovjet egyezmények a két világháború közötti időszakban 71
VII. FEJEZET
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI DEMOKRATIKUS RENDSZEREK
1. A gazdasági fejlődés a két világháború között 72
2. Az európai társadalom a két világháború között 74
Esettanulmány: Roosevelt és a New Deal politikája 76
VIII. FEJEZET
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI TOTALITÁRIUS RENDSZEREK
1. Mi a totalitarizmus? 78
2. A kommunista (szovjet) totalitarizmus 80
3. A sztálinista rendszer 82
4. A náci totalitarizmus 84
5. Az olasz fasizmus 86
Esettanulmány: A vasgárdista mozgalom 87
Összefoglaló lecke: Az elnyomás a két világháború közötti totalitárius rendszerekben 88
IX. FEJEZET
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ
1. A háború kitörése 90
2. A térdre kényszerített Európa és a háborús fordulat 92
3. Az Egyesült Nemzetek győzelme 94
Esettanulmány: Finnország a második világháborúban 96
Összefoglaló lecke: Románia a második világháborúban 97
Összefoglaló lecke: Tudományos felfedezések és műszaki találmányok a második világháború idején 98
X. FEJEZET
A HÁBORÚ UTÁNI KOMMUNISTA RENDSZEREK
1. A háború utáni kommunista rendszerek uralomra jutása és sajátosságai 100
2. A kommunista rendszerek fejlődése 102
Esettanulmány: A romániai börtönrendszer 104
XI. FEJEZET
A HÁBORÚ UTÁNI NEMZETKÖZI VISZONYOK
Az ENSZ megalakulása és a békeszerződések 106
A háború utáni nemzetközi helyzet 108
A hidegháború alakulása 110
A gyarmatrendszer felbomlása és a harmadik világ 112
Esettanulmány: A közel-keleti konfliktus 114
Összefoglaló lecke: Németország a második világháború után 115
XII. FEJEZET
AZ ÚJ EURÓPA ÉPÍTÉSE
1. Az európai egység szükségessége és alapelvei. Az európai tudat 116
2. Az Európai Tanács és a Közös Piac 118
3. A politikai-gazdasági integráció kiterjesztése 120
Esettanulmány: A maastrichti rendszer 122
Összefoglaló lecke: Az Európai Unió és a volt kommunista országok integrációjának kérdése 123
Történelmi kisatlasz 124
Országos felmérések, érettségi és felvételi vizsgák tételeinek tárgymutatója 128

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem