Történelem szemorvosoknak

Előszó

A medicina diszciplináinak fejlődése feltehetően akkor kezdődött, amikor az ember már nemcsak rossznak tartotta a testi fogyatékosságokat, hanem feltámadt benne az a kívánság, hogy ezeket a fogyatékosságokat felszámolja. Az ágazatok között a szemészet az egyik legrégibb. Valószínűleg azért, mert az ember számára a szem és annak hiánytalan funkciói mindig nagyon fontosak voltak. Az egyének mindig felmérték azt, hogy a jól látó szem nemcsak a testi és lelki jó közérzethez kell, hanem ettől függ az egzisztenciájuk és az élettel és életért vívott harcban kilátásaik.
Az ember letért vívott harca jól nyomon követhető az egyes orvosi szakágak, így szemészet történetén keresztül. Ami régen történt érdekes, izgalmas és tanulságos.
Ha még ezeken felül is indokolnom kell a szemészet történetének a megírását, segítségül hívom Rudolf Virchowot /1/, a múlt század második felének egyik legtekintélyesebb orvosát, aki a következőket mondta: "Für mich beginnt die Medizin nicht von haut und halte es für unmöglich, darin zu Hause zu sein, wenn man sie nicht genetisch auffasst."
Amikor elkezdtem írni ezt a viszonylag rövid szemészet-történetet, nem sejtettem, hogy milyen nehéz feladatra vállalkozom. Nagyon nehéz ugyanis kiválasztani azt a keveset, amely jól jellemzi a kort. Én mindenesetre erre törekedtem, és az is lehet, hogy nem mindig a legjobban sikerült. Ezért elnézést kérek mindazoktól, akik saját, kedvenc szakterületükről nem találnak meg minden, általuk fontosnak tartott tényt vagy személyt a szövegben. Vissza