Előszó | 7 |
A felvilágosodás százada (1714-1789) | 9 |
A felvilágosodás | 9 |
Az ész diadala | |
Montesquieu: a hatalmi ágak megosztása | |
Voltaire: az egyház bírálója | |
Az Enciklopédia | |
Rousseau: új társadalmi szerződés | |
Közgazdasági elméletek | |
Titokzatos szabadkőművesek | |
Nagy-Britannia születése, az ipari forradalom kezdete | 13 |
Az alkotmányos monarcia rendszere | |
Nagy-Britatnnia születése | |
A mezőgazdaság forradalma | |
A húzóágazat; a textilipar | |
A gőz felhasználása | |
Az ipari forradalom küszöbén | |
Hatalmi átrendeződés Európában | 18 |
Átalakuló szövetségek | |
A felvilágosult abszolutizmus | |
A széttagolt Németország | |
Poroszország felemelkedése | |
A Habsburg Birodalom | |
Oroszország térnyerése | |
Lengyelország első felosztása | |
Új nagyhatalom születik, az amerikai függetlenségi háború | 23 |
Észak-Amerika gyarmatosítása | |
A tizenhárom gyarmat | |
A gyarmatok és Anglia ellentéte | |
Az ellentétek kiéleződése | |
A függetlenségi háború | |
Az Egyesült Államok alkotmánya | |
A XVIII. századi Franciaország | 28 |
Az ancien régime ellentmondásai | |
Gazdaság | |
Társadalom | |
Az abszolutizmus reformtörekvései | |
A felvilágosodás hatása | |
Sikertelen reformok | |
Az előforradalom | |
Magyarország talpra állása (1711-1790) | 33 |
Magyarország a dunai monarciában | 33 |
Magyarország helye a Habsburg Birodalomban | |
Közigazgatási reform | |
A Pragmatica Sanctio | |
Az országgyűlés | |
A vármegye | |
A vallásszabadság kérdése | |
Magyarország népessége a XVIII. században | 38 |
A veszteségek mérlege | |
Népességnövekedés | |
Belső vándorlás | |
Öntevékeny betelepülés | |
Szervezett betelülés | |
A népességmozgás következményei | |
Etnikumok a XVIII. században | |
Magyarok | |
Szlovákok | |
Ruszinok | |
Románok | |
Szerbek | |
Németek | |
Horvátok | |
Egyéb etnikumok | |
Az újjáépítés évtizedei | 43 |
Az elpusztult táj | |
Mezőgazdaság | |
Ipar | |
Kereskedelem | |
Közlekedés | |
Életminőség | |
A század mérlege | |
Vitam et sanguinem! Mária Terézia uralkodása | 48 |
Életünket és vérünket! | |
Gazdasági reformok | |
Jobbágyvédelem | |
Az Urbárium | |
Oktatás | |
A királynő és az ország | |
A világszemlélet változása | |
A felvilágosult zsarnok, II. József | 53 |
A francia forradalom (1789-1799) | 57 |
Rendi ellenállásból forradalom | |
Vita a szavazás rendjéről | |
A választások | |
A rendi gyűlés megnyitása | |
A Bastille ostroma | |
XVI. Lajos engedményei | |
A vidék forradalma | |
A kiváltságok eltörlése | |
A királyi vétó kérdése | |
A király Párizsba hurcolása | |
Az alkotmányos monarchia | 63 |
A pénzügyi válság kezelése, az egyházi javak kisajátítása | |
Az 1791-es alkotmány | |
Az egyház polgári alkotmánya | |
A klubok | |
A király szökése | |
A Mars-mezei sortűz | |
A Törvényhozó Nemzetgyűlés | |
A girondiak köztársasága | 68 |
Erőviszonyok a Konventben | |
Az első terror, Valmy | |
Az 1791-es alkotmány | |
Az egyház polgári alkotmánya | |
A klubok | |
A király szökése | |
A Mars-mezei sortűz | |
A Törvényhozó Nemzetgyűlés | |
A jakobinus diktatúra és a Direktórium évei | 72 |
Az 1793-as alkotmány | |
Rendkívüli intézkedések | |
A terror | |
Pártharcok a jakobinusok között | |
Robespierre bukása | |
A Direktórium évei | |
A francia forradalom áttekintő táblázata | |
A forradalmak kora (1799-1847) | |
Napóleon uralma | 79 |
A konzuláns | |
Harc a koalíciókkal | |
A napóleoni hadvezetés | |
Napóleon, a császár | |
Napóleon bukása | |
A Szent Szövetség rendszere | 84 |
A bécsi kongresszus | |
A liberalizmus | |
A nacionalizmus | |
A konzervativizmus | |
Forradalmi hullám a húszas években | |
A görög szabadságharc (1821-1829) | |
Az ipari forradalom | 88 |
A közlekedés forradalma | |
A hírközlés forradalma | |
A nehézipar fellendülése | |
Demográfiai robbanás | |
Városiasodás | |
Az életkörülmények változása | |
Kísérletek a társadalmi ellentétek megszüntetésére | 93 |
A géprombolók | |
Gyári törvények Angliában | |
Utópikus szocializmus | |
Forradalmi elméletek | |
Az Európán kívüli világ | 98 |
Nagy-Britannia térnyerése | |
India gyarmatosítása | |
Latin-Amerika felszabadulása | |
Afrika | |
Az USA terjeszkedése | |
Az elzárkózó Kína és Japán | |
A harmincas évek Európája | 103 |
A júliusi forradalom | |
Forradalmi hullám Európában | |
A lengyel szabadságharc | |
Művészet a forradalmak korában | |
A refromok kora Magyarországon (1790-1848) | 107 |
Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában | 107 |
A kompromisszum helyreállítása | |
A magyar nemesi-nemzeti mozgalom | |
Nemzetiségi mozgalmak | |
Az ellenzékiség továbbélése | |
A jakobinus mozgalom | |
A napóleoni háborúk | |
Gazdasági és társadalmi változások XIX. század elején | 112 |
Háborús fellendülés | |
Devalváció és visszaesés | |
A nemesség | |
A jobbágyság | |
A polgárság | |
Az első reformprogram, Széchenyi István eszmerendszere | 117 |
Az 1825-27-es országgyűlés | |
A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása | |
Széchenyi István | |
A Hitel | |
A reformkor kezdete | |
A Balítéletekről | |
A Világ és a Stádium | |
A liberális ellenzék | 121 |
A kolerafelkelés | |
A liberális ellenzék színrelépése | |
A kormány ellentámadása | |
Az erdélyi országgyűlés | |
Az országgyűlés nyilvánossága | |
Metternich támadása | |
Politikai irányzatok a reformkori Magyarországon | 125 |
A fontolva haladók | |
A Pesti Hírlap, Kossuth programja | |
Széchenyi és Kossuth vitája | |
A centralisták | |
A nemzeti eszme Magyarországon | 129 |
A polgári nemzeteszme kialakulása | |
A magyar nyelv ügye | |
A politikai nemzet | |
Magyarosodás, magyarosítás | |
A nemzetiségek mozgalmai | |
A virágzó reformkor | 135 |
Növekvő népesség | |
Korszerűsödő mezőgazdaság | |
Iparosodás | |
Iparpártolás | |
Közlekedés | |
Pest-Buda gyarapodása | |
A művészetek a nemzeti eszme szolgálatában | |
Oktatás | |
Az ellentétek kiéleződése | 139 |
Konzervatív ellentámadás | |
Az ellenzék egységéért | |
A galíciai felkelés | |
A Konzervatív Párt megalakulása | |
Az Ellenzéki Nyilatkozat | |
Radikális irányzatok | |
Az utolsó rendi országgyűlés | |
Forradalom és szabadságharc (1848-1849) | 143 |
A népek tavasza | 143 |
Forradalmi hullám | |
Forradalom Párizsban | |
A forradalmi kormány, a júniusi felkelés | |
Itália | |
Németország forradalma | |
Ausztria válaszúton | 147 |
A bécsi forradalom | |
Prágai felkelés, szláv kongresszus | |
A birodalmi gyűlés | |
A harmadik bécsi forradalom | |
Az olmützi alkotmány | |
A nagyhatalmi politika és a Monarchia | |
A törvényes forradalom | 151 |
Áttörés Pozsonyban | |
A pesti forradalom | |
A felelős kormány kinevezése | |
Az áprilisi törvények | |
A békés út kudarca | 156 |
A jobbágyfelszabadítás végrehajtása | |
Birodalmi egység, magyar függetlenség | |
Az utak elválnak | |
A nemzetiségi kérdés | |
Szlovákok | |
Románok | |
Szerbek | |
Horvátok | |
A semmiből teremtett hadsereg helytállása | 162 |
A szeptemberi fordulat, Jellacic kudarca | |
A birodalmi hadsereg támadása | |
A felvidéki hadjárat | |
Erdély, a felkészülés kulcsa | |
Az ország felszabadítása | 167 |
A kápolnai vereség következményei | |
A tavaszi hadjárat | |
A függetlenség kimondása | |
Buda felszabadítása | |
A vereség | 171 |
Kísérlet a megbékélésre | |
A zsidóság emancipációja | |
Viták a haditervről | |
A világosi fegyverletétel | |
A Görgey-kérdés | |
Forradalmak után (1849-1870) | 177 |
Hatalmi átrendeződés | 177 |
A realizmus kora | |
III. Napóleon császársága | |
III. Napóleon külpolitikája | |
A krími háború | |
Reformok Oroszországban | |
Felkelés Lengyelországban | |
Olaszország születése | 182 |
A széttagolt Itália | |
Francia-piemonti-osztrák háború | |
Magyarok Itáliában | |
Garibaldi hadjárata | |
Az egységmozgalom győzelme | |
A német egység létrejötte | 186 |
Német gazdasági fellendülés | |
Porosz-osztrák konfliktus | |
Porosz-osztrák háború | |
A porosz-francia háború | |
A második köztársaság és a párizsi kommün | |
Polgárháború az Egyesült Államokban | 190 |
Virágzó, de megosztott gazdaság | |
A "két Amerika" ellentéte | |
Az abolicionista mozgalom | |
Az indiánok kiirtása | |
Az ellentétek kiéleződése | |
Polgárháború (1861-1865) | |
A háború után | |
A brit birodalom | 195 |
A világ vezető gazdasági hatalma | |
Választójogi reform | |
Az angol gyarmatbirodalom | |
Kína félgyarmati sorba süllyed | |
A felzárkózó Japán | |
A kiegyezéshez vezető út (1849-1868) | 199 |
Megtorlás és ellenállás | 190 |
Haynau rémuralma | |
Neoabszolutizmus | |
A Bach-korszak | |
Az úrbéri pátens | |
Gazdasági fellendülés és eladósodás | |
Nyílt ellenállás | |
Passzív ellenállás | |
Az emigráció | |
Közeledési kísérletek | 205 |
A nemzetiségek helyzete | |
A neoabszolutizmus meghátrálása | |
Az 1861-es országgyűlés | |
Vita az esélyekről | |
A kiegyezés megkötése | 209 |
A dunai konföderáció terve | |
A provizórium | |
Deák húsvéti cikke | |
A kiegyezés megkötése | |
A kiegyezés tartalma | 213 |
A dualista államszervezet | |
Gazdasági kiegyezés | |
A horvát kiegyezés | |
A nemzetiségi törvény | |
Boldog békeidők (1870-1914) | 217 |
A második ipari forradalom | 217 |
Új jelenségek a gazdaságban | |
Vas- és acélipar | |
Az elektromosság | |
A robbanómotor | |
Vegyipar | |
Mezőgazdaság | |
A hadiipar | |
A monopóliumok | |
A polgári állam | 221 |
Nemzeti államok | |
A polgári állam | |
Oktatásügy | |
A gondoskodó állam | |
Egészségügy | |
Az életmód változásai a századfordulón | 225 |
Népességnövekedés, társadalmi átalakulás | |
A nagyváros | |
Lakás-ruházkodás-élelmezés | |
A sport | |
Harc a női egyenjogúságért | |
Gondolkodók és művészek a változó világban | 229 |
Darwin | |
A pozitivizmus | |
Irracionalizmus | |
Sigmund Freud | |
Művészetek | |
Ideológiák és politikai törekvések | 233 |
A katolikus egyház | |
Liberalizmus és konzervativizmus | |
Nacionalizmus | |
A II. Internacionálé | |
Revizionizmus | |
Anarchizmus | |
A forradalmi ideológia, a bolsevizmus | |
A nagyhatalmak | 237 |
Egyenlőtlen fejlődés | |
Nagy-Britannia | |
Franciaország | |
Németország | |
Oroszország | |
Az Amerikai Egyesült Államok | |
A balkáni "lőporos hordó" | 241 |
Hatalmi viszonyok Közép- és Kelet-Európában | |
A keleti kérdés | |
Az 1877-78-as orosz-török háború | |
A berlini kongresszus | |
Bosznia-Hercegovina okkupációja | |
A kettős szövetség | |
Az orosz-francia szövetség | |
Harc a gyarmatokért | 245 |
A gyarmatosítás újabb hulláma | |
Afrika gyarmatosítása | |
Ázsia | |
Az USA bekapcsolódása a gyarmatosításba | |
A szövetségi rendszerek kialakulása | 249 |
Az orosz-japán háború | |
Az 1905-ös orosz forradalom | |
Francia-angol szövetség | |
Orosz-angol szövetség | |
Az ellentétek kiéleződése | |
A dualizmus kora (1868-1914) | 253 |
A dualizmus rendszere | 253 |
Pártviszonyok | |
Tisza Kálmán miniszterelnöksége | |
A véderő-vita | |
Tisza bukása | |
A polgári állam sikerei | |
Valutareform és egyházpolitikai harc | |
Látványos gazdasági fellendülés | 257 |
Európa leghosszabb gátrendszere | |
A mezőgazdaság | |
Európai szintű vasúthálózat | |
Iparfejlesztés | |
Hitelszervezet | |
Torlódó társadalom | 262 |
Torlódó társadalom | |
A nagybirtokosok | |
A dzsentri | |
A nagypolgárság | |
Az úri középosztály | |
A kispolgárság | |
A parasztság | |
A munkásság | |
Népesedési és nemzetiségi viszonyok | 266 |
Népességnövekedés | |
Elvándorlás, migráció | |
Nemzetiségi arányok | |
Magyar nemzetiségi politika | |
A zsidóság helyzete | |
A nemzetiségek | |
Útban Európa felé | 271 |
A mezőgazdaság modernizálása | |
Új tendenciák az iparban | |
Budapest világvárossá fejlődik | |
Életmód és kultúra a boldog békeidőkben | 275 |
Változó világ | |
Hírközlés és közlekedés | |
Higiénia, táplálkozás, lakásviszonyok | |
Szabadidő, szórakozás | |
A turizmus | |
Irodalmi élet | |
Virágzó zenei élet | |
A szecesszió | |
A millennium | |
Kudarcok és kiútkeresés | 280 |
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt | |
A Katolikus Néppárt | |
Obstrukció és zsebkendőszavazás | |
Koalíciós válság | |
Tisza István második miniszterelnöksége | |
Képek és források eredete | 285 |
Fogalomtár | |