Előszó
A történelemtanítás nagy átalakuláson megy keresztül napjainkban. Átalakulnak a tantervek, a követelmények, a célok és a módszerek is. E kötet szerzője - korábbi középiskolai tankönyveihez hasonlóan - egyszerre kíván építeni a magyar történelemtanítás hagyományaira, s lépéseket tenni az új elvárások felé. Véleménye szerint a hagyományokhoz igazodó, szerves fejlődés, s nem a gyors, radikális változások vezetnek a törté 11 elemtanítás megújításához.
De mik is az új kívánalmak? A tevékenységek - forráselemzés; térképeken való tájékozódás; ábrák, képek értelmezése - előtérbe állítása; az önálló gondolkodásra, véleményalkotásra, vitatkozásra nevelés. Mindezek nem új, de mindenképpen megújítandó célok.
A szerző tankönyvében a tantervi elvárásoknak - és saját meggyőződésének - megfelelően kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy lehetőséget biztosítson a különböző tevékenységformák gyakorlására. A kötet bőséges kínálatot nyújt tanár és diák közös munkája számára, amelyből kiválaszthatják, melyiket tartják a legalkalmasabbnak a feldolgozásra. Fontos tudatosítani, hogy nem elvárás minden egyes forrás, térkép, ábra, kép feldolgozása, elemzése, az „anyag" minden egyes elemének „elvégzése".
A kötet nagyszámú forrást közöl, így gyakorlatilag forrásgyűjteményként is használható. Minden lényeges eseményhez egy vagy több forrásrészlet kapcsolódik. Általuk lehetővé válik, hogy ne csak egy-egy önálló forrásfeldolgozó órán mélyedjünk el a korabeli szövegek elemzésében, hanem mindig az aktuálisan tárgyalt eseményhez kapcsolódva. A források és a hozzájuk tartozó térképvázlatok, ábrák lehetőséget adnak a különböző típusú források összevetésére. A források feldolgozásához kérdések formájában szempontokat adtunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak és kizárólag ezek alapján értelmezhetők a forrásrészletek. Mindenki eldöntheti, mit kíván hangsúlyozni, illusztrálni, elsajátíttatni egy-egy szöveg elemzésével.
A topográfiai ismeretek elsajátítását közel 150 térképvázlat segíti. A térbeli tájékozódás elmélyítésén túl a szerző célja az, hogy a diákok megtanuljanak térbeli folyamatokat is leolvasni a térképről. A térképvázlatok értelmezéséhez a forrásokéhoz hasonló céllal készült kérdések adnak támpontot.
Az ábraelemzés és -készítés fejlesztését szolgálja a több mint félszáz ábra és táblázat. A gazdag képanyag sem pusztán illusztráció. A forrásokhoz, térképekhez, ábrákhoz hasonlóan kérdések segítik feldolgozásukat.
A szerző a történelemtanítás számos célja közül kiemelt fontosságot tulajdonít az önálló, kritikai gondolkodás kialakításának és fejlesztésének. Kísérletet tesz - a középiskolai kereteket figyelembe véve - az ellentétes értelmezések bemutatására. Nem igazságot kíván tenni, hanem lehetőséget teremteni a vitára, s megmutatni, hogy a történelemben nincsenek lezárt igazságok.
Lényeges, hogy a diákok önálló ítéletalkotása ne pusztán tételmondatokon, hanem önálló véleményen alapuljon. Ez azonban elképzelhetetlen alapos ismeretek nélkül. A fokozott fejlesztési követelmények, a források, térképek, ábrák feldolgozása sok időt vesz igénybe, ami a hagyományos óravezetés módosítását követeli meg. Óráinkon az összefüggésekre és a tevékenységformákra kellene összpontosítani, ha ezért fel is kell áldozni egy-két ismeretközlő rész áttekintését. Hogy ezen egységek a követelmények szintjén ne sikkadjanak el, a tankönyvi szöveg három, jól elkülöníthető egységre tagolódik.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal