Előszó
Részlet a könyvből:
I. AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETI ÚTJA.
Hogyan lett az ember úrrá a természeten.
Hosszú, nagyon hosszú idő telt el azóta, amióta az ember megjelent a földön. És nagyon hosszú idő...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
I. AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETI ÚTJA.
Hogyan lett az ember úrrá a természeten.
Hosszú, nagyon hosszú idő telt el azóta, amióta az ember megjelent a földön. És nagyon hosszú idő telt el addig is, amíg az ember eljutott odáig, ahol ma mi tartunk. Nem mindig élt ugyanis az ember úgy, ahogyan ma élünk. Nem mindig lakott az ember házakban, nem mindig ismerte a gépeket, nem tudott búzát, kukoricát vagy burgonyát termelni, nem voltak háziállatai, nem értett ahhoz, hogy felhasználja a tüzet és nem ismerte a víz, a szél, a gőz erejét. Több százezer év kellett ahhoz is, hogy az ember mindezt megismerje, és a maga számára hasznosítsa. A sok-sok év azonban nem múlt el haszontalanul, és az ember, ha lassan, ha sok küzdelem és áldozat árán is, de előrehaladt.
Hogy a föld melyik részén jelent meg először az ember, azt még pontosan nem tudjuk, de már eddig is sok olyan helyre bukkantak a tudósok, ahol az első ember nyomait megtalálhatjuk. Ha ezeket a helyeket a térképen összekötjük, azt látjuk, hogy azok a vidékek, ahol az ember a legnagyobb fejlődést elérte, főleg a meleg és mérsékelt égöv alá esnek. Találunk a forró égöv alatt is emberi nyomokat. A forró égöv bizonyára sok előnyt is jelentett az első emberek számára: megóvta a hidegtől, az évszakok változásaitól, ellátta sokfajta kész eledellel. Mindez nagyon jó volt, de csak egy ideig.
Vissza