Történelem 5.

Előszó

Részlet a könyvből:
"A 18. század végén kezdődő történelmi szakaszt a kettős forradalom korának nevezik, hiszen két hatalmas változás indult el ekkor. Az egyik gazdasági jellegű volt, Angliában kezdődött és ipari forradalomnak nevezzük. A másik társadalmi forradalom volt, és Franciaországból indult el. Bár egy-egy országhoz kötődtek, mégis az egész világon elterjedtek. A szakasz elnevezésének kapcsán természetesen foglalkoznunk kell a forradalom fogalmával. Különösen azért fontos ez, mert ehhez a szóhoz sok minden hozzátapadt a későbbiek folyamán. A forradalom kifejezésen valamilyen gyors, ugrásszerű változást érthetünk, történjék ez az élet bármely területén. Fontos jellemzője az ilyen átalakulásnak, hogy erőszakkal jár (nem feltétlenül vérrel), progresszív (haladó) irányú, társadalmi hatásai nagyon kiterjedtek, és általában strukturális változásokkal jár együtt. A forradalmat - amennyiben megteremtődtek hozzá a feltételek - nem kell „csinálni" és valójában megakadályozni sem lehet, csupán ésszerű keretek között tartását szabad megkísérelni. A forradalom éppen ezért nem lehet eredendően jó vagy rossz, szemben azzal, ahogy azt a későbbi korok vallották.
Könyvünk első fejezetében a francia forradalommal foglalkozunk részletesebben, az angol ipari forradalom tárgyalása a következő fejezet feladata. Európa történetének 1789-től 1815-ig terjedő időszakát végig a francia események határozták meg. A forradalomra és Napóleonra figyelt egész Európa, s ha akart, ha nem, kénytelen volt alkalmazkodni a történésekhez. A fejezet felépítése is ehhez idomul; előbb a franciaországi forradalomról és Napóleon császárságáról beszélünk részletesebben, majd ezeknek Európa többi részére és Magyarországra tett hatásait vizsgáljuk meg. Mielőtt azonban mindez megtörténne, tekintsük át, milyen volt Európa korszakunk kezdetén.
EURÓPA A 18. SZÁZAD VÉGÉN
Ha az 1780-as évek végének politikai világára tekintünk, azt láthatjuk, hogy továbbra is Európa maradt a központ. Ebben a térségben megmaradtak a hagyományos feudális abszolutizmusok, ami alól csupán néhány terület volt kivétel (Anglia, Hollandia vagy Svájc). A politizálás általános feltételeit vizsgálva a következőket állapíthatjuk meg. A gazdasági körülményeket tekintve a kontinensen a mezőgazdasági termelés minősége alig-alig változott a századok folyamán, továbbra is éppen hogy csak ki tudta elégíteni a lakosság igényeit. Az ipari termelésre a manufaktúrák voltak a jellemzők, amelyeknek a kapacitása a kézi munka miatt korlátozott volt. Az abszolutista rendszerek nemcsak a gazdaságba igyekeztek beleszólni, hanem arra törekedtek, hogy a politizálás minél kisebb társadalmi kontroll mellett folyjon, így a társadalom jelentős része érdektelen volt mind a kül-, mind a belpolitikai ügyekben." Vissza