Történelem 4.

Előszó

Részlet a könyvből:
"FELFEDEZÉSEK ÉS GYARMATOSÍTÁSOK
A 15. század közepétől Európa nyugati fele kezdett kilábalni a középkori válságból. Megerősödött a városok gazdasága, megélénkült a kereskedelem. Ritkábbá váltak a nagy éhínségek és a nyomukban fellépő járványok. Véget ért a francia-angol „százéves háború", az angol „rózsák háborúja" pedig már csak az uralkodó elit „belügye" volt. Mérséklődtek a társadalmi konfliktusok, megritkultak a városi szegények és a parasztok felkelései, növekedésnek indult a népesség. Mindez nem hagyta érintetlenül az államot sem, megerősödött a központi, királyi hatalom és megkezdődött a „nemzetállamok" formálódása.
A Nyugat talpra állása újabb, minden korábbinál nagyobb szükségleteket teremtett. Mindenekelőtt fokozódott Európa "aranyéhsége", megnőtt a fejlődő gazdaság nemesfémpénz-igénye, és ez érvényes volt a fejedelmi udvarok és az egyház esetében is. Újabb mozgatórugója volt a felfedezéseknek a keleti, főként indiai fűszerek és luxuscikkek iránti igény, de olyan hétköznapibb árukra is óriási volt a kereslet, mint a cukor, a gabona és a fa. Az állandóan növekvő szükségletek és a gyors meggazdagodás lehetősége Nyugaton felélesztette az egyéni vállalkozó szellemet. A reconquista lovagjai nem maradtak feladat nélkül, a firenzei és genovai bankárok biztosították a hajóutak pénzügyi hátterét, és már indulhattak is a távoli ismeretlen meghódítására, így lett a földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás a spanyol és a portugál reconquista folytatása. A katolikus királyok célja a keresztény hit terjesztése és a legendás afrikai „János pap országának" (a legendák mögött ekkor a kopt keresztény Etiópia húzódott meg) megtalálása volt. Ezzel a hatalmas és gazdag királysággal szövetkezve remélték a portugálok és spanyolok, hogy két tűz közé szoríthatják a mozlimokat." Vissza