1.060.446

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Törökvész

Magyarország története 1526-1686

Szerkesztő
Grafikus
Lektor
Budapest
Kiadó: Gulliver Lap- és Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott kemény papírkötés
Oldalszám: 48 oldal
Sorozatcím: Magyar históriák
Kötetszám: 4
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 23 cm
ISBN: 978-963-9232-89-1
Megjegyzés: Színes illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tovább

Előszó


Vissza

Fülszöveg


A három részre szakadt ország
A mohácsi icatasztrófa után a rendek Szapolyai János erdélyi vajdát és az osztrák főherceget, I. Ferdinándot is magyar királlyá koronázták. A váradi béke véget vetett ugyan az évtizedes belháborúnak, de miután a szultán 1541-ben csellel elfoglalta Budát, elkerülhetetlenül bekövetkezett a Magyar Királyság három részre szakadása. Középső területein, a Hódoltságban másfél évszázadra a török rendezkedett be, nyugati karéját a Habsburgok kormányozták, keleten pedig idővel új utódállam született, az Erdélyi Fejedelemség.
Várháborúk kora
1552 nyarán újra janicsárok csizmái taposták a magyar földet. Elveszett Veszprém, a leomló falak közt lelték halálukat Drégely hős védői, Szolnokot és Temesvárt idegen zsoldosok gyávasága juttatta a hódítók kezére. Ám egy „rozzant akol", ahogy az elbizakodott pasák Eger várát nevezték, élén Dobó Istvánnal, megálljt parancsolt az óriási oszmán túlerőnek. Másfél évtizeddel később, 15ó6-ban Szigetvár hős kapitánya, Zrínyi... Tovább

Fülszöveg


A három részre szakadt ország
A mohácsi icatasztrófa után a rendek Szapolyai János erdélyi vajdát és az osztrák főherceget, I. Ferdinándot is magyar királlyá koronázták. A váradi béke véget vetett ugyan az évtizedes belháborúnak, de miután a szultán 1541-ben csellel elfoglalta Budát, elkerülhetetlenül bekövetkezett a Magyar Királyság három részre szakadása. Középső területein, a Hódoltságban másfél évszázadra a török rendezkedett be, nyugati karéját a Habsburgok kormányozták, keleten pedig idővel új utódállam született, az Erdélyi Fejedelemség.
Várháborúk kora
1552 nyarán újra janicsárok csizmái taposták a magyar földet. Elveszett Veszprém, a leomló falak közt lelték halálukat Drégely hős védői, Szolnokot és Temesvárt idegen zsoldosok gyávasága juttatta a hódítók kezére. Ám egy „rozzant akol", ahogy az elbizakodott pasák Eger várát nevezték, élén Dobó Istvánnal, megálljt parancsolt az óriási oszmán túlerőnek. Másfél évtizeddel később, 15ó6-ban Szigetvár hős kapitánya, Zrínyi Miklós késztette megtorpanásra a még egyszer, utoljára Bécs ellen vonuló agg Szulejmánt.
Virágzó „Tündérkert"
Török fegyverek segítették trónra, és eleinte még „Mohamedán Gábornak" gúnyolták, mégis Erdély legnagyobb fejedelme lett. Bethlen Gábor a zűrzavaros évek után békességet teremtett, rendbe szedte a szétzilálódott gazdaságot, megtöltötte a kincstárt, bőkezűen támogatta a tudományokat és a művészeteket. Ütőképes haderejével 1619-ben bekapcsolódott a harmincéves háborúba, csapatai elfoglalták Pozsonyt, és egészen Bécsig nyomultak. Az ország egyesítésére tett kísérletei azonban nem jártak sikerrel.
Az utolsó budai pasa
A Szent Liga seregei hosszú, véres ostrom végén, 1686. szeptember 2-án visszafoglalták a magyar királyok egykori székvárosát, az utolsó budai pasa karddal a kezében halt hősi halált. A diadal hírére örömmámorban úszott Európa, és egy bő évtized elteltével a szövetséges hadak örökre kiűzték Magyarország földjéről az oszmánokat.
Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem