Törökországi napló

Fülszöveg

Mészáros Lázár altábornagy, az 1848-i első felelős magyar minisztérium hadügyminisztere angliai száműzetése idején, Jersey szigetén fejezte be törökországi internálásáról írt naplóját, néhány hónappal azután, hogy a cs. kir. hadbíróság ítélete alapján, a pesti Újépület mögött in effigie felakasztották.
A Törökországi Napló egyike a legérdekesebb, máig kéziratban maradt emlékiratoknak. A nagyon is kényes ízlésű és mindenkor kritikus Gyulai Pál például így írt róla a Budapesti Szemlében: "Mészáros Lázár hagyományait olvasva, önkénytelenül Mikes Kelemen jut eszünkbe." Gyulai szerint a Napló egyszerre becses irodalmi mű és értékes történeti forrás, amelyet hol mélységesen keserű hangulati hullámzás, hol iróniába hajló jóakaratú humor itat át. Egyébként mindazok, akiknek módjukban állt a kéziratba betekinteni (pl. Arany János, Szokoly Viktor, újabban Kosáry Domokos), lényegében osztoztak Gyulai véleményében.
Felvetődik tehát a kérdés, hogy a Napló mind ez idáig miért nem jelent meg? Alighanem az az oka ennek, hogy Mészáros feljegyzései részint roppant szubjektívek, részint igen sok olyan tényt és vélekedést tartalmaznak, amelyek - ha más-más előjellel is - kényelmetlenül érintették az elmúlt 150 év különböző hivatalos köreit.
De bármint történt is, a Törökországi Napló most először jelenik meg a Zrínyi Kiadó gondozásában, a Terebess Kiadóval közös kiadásban. A Napló keletkezését és hányatott sorsát a hadtörténész, ács Tibor előszava ismerteti, ő a szöveg sajtó alá rendezője is. A Zrínyi Kiadó a Napló szöveghűen, az eredeti helyesírás megtartásával közli. Vissza