Európai közigazgatás - Régiók - Önkormányzatok

Fülszöveg

Közismert tény, hogy az 1989/1990. évi rendszerváltás következtében a magyar jogalkotás iránytűje végérvényesen nyugat-, az Európai Közösségek
felé fordult. Igaz, hogy a magyar jogrendszer már ezt megelőzően is alkalmazott egy sor piacgazdasági jogintézményt, és demokratikus vonást, a rendszerváltás azonban mégis mérföldkő volt: Magyarország a jogállamiságra, és a piacgazdaságra épülő köztársaság lett. 1990-ben hazánk az Európa Tanács tagja lett, majd 1991-ben társulási megállapodást kötött az Európai Közösségekkell, amely értelmében kötelezettséget vállalt jogrendszerének a közösségi joghoz való közelítésére, „amennyire lehetséges". 1994-ben hivatalosan benyújtottuk az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmüket, 1998-ban pedig megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Ezek befejeződésének ideje várhatóan 2002, csatlakozásunk időpontja pedig a Magyar Köztársaság felkészülési munkahipotézise szerint 2003,
a realitások szerint viszont inkább 2004. Mindezekből következően nem... Tovább

Fülszöveg

Közismert tény, hogy az 1989/1990. évi rendszerváltás következtében a magyar jogalkotás iránytűje végérvényesen nyugat-, az Európai Közösségek
felé fordult. Igaz, hogy a magyar jogrendszer már ezt megelőzően is alkalmazott egy sor piacgazdasági jogintézményt, és demokratikus vonást, a rendszerváltás azonban mégis mérföldkő volt: Magyarország a jogállamiságra, és a piacgazdaságra épülő köztársaság lett. 1990-ben hazánk az Európa Tanács tagja lett, majd 1991-ben társulási megállapodást kötött az Európai Közösségekkell, amely értelmében kötelezettséget vállalt jogrendszerének a közösségi joghoz való közelítésére, „amennyire lehetséges". 1994-ben hivatalosan benyújtottuk az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmüket, 1998-ban pedig megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Ezek befejeződésének ideje várhatóan 2002, csatlakozásunk időpontja pedig a Magyar Köztársaság felkészülési munkahipotézise szerint 2003,
a realitások szerint viszont inkább 2004. Mindezekből következően nem lehet kétséges, hogy rövid időn belül a világ egyik legerősebb társadalmi gazdasági politikai közösségéhez, az Európai Unióhoz fogunk tartozni, ami nélkülözhetetlenné teszi nem csupán a magyar jogrendszer és gazdaság-, hanem a szakemberek-, sőt a társadalom egészének felkészítését, felkészülését is. A szakemberképzés során különös figyelmet indokolt fordítani a joghallgatók-, a köztisztviselők-, a bírák és ügyészek uniós felkészítésére, hiszen nélkülük nem képzelhető el a jogrendszer átalakítása (harmonizálása) és a közösségi jog hatékony alkalmazása. A jelen munka megírásával a közigazgatási jogot művelő egyetemi oktató szerző célja éppen az volt, hogy a köz(igazgatási) jog felől közelítve áttekintést adjon az Európai Unió kialakulásáról, intézményrendszeréről és működéséről, továbbá vázolja a tagállami közigazgatással és annak alapintézményeivel a régiókkal és az önkormányzatokkal kapcsolatos
elvárásokat és követelményeket, utalva az előttünk álló feladatokra. A fentiek alapján a jelen munkát mindenekelőtt a jogászok és joghallgatók, valamint a köztisztviselők figyelmébe ajánlom, bár igyekeztem úgy fogalmazni, hogy a mások, még az „egyszerű emberek" számára is követhető és érthető legyen.
Bízom abban, hogy törekvésem nem volt hiábavaló. Vissza