Töredékek

Fülszöveg

Elhagyva a 70. évemet, mind többet gondolok azokra az eseményekre, amiket átéltem, illetve túléltem, nem egy esetben sorsom elleni zúgolódásom, sőt akaratom ellenére. Lehetnek véletlenek, de annyiszor megmenekülni a biztos haláltól, nem lehet sorozatos véletlenek műve. Meggyőződésem, hogy Isten vigyázott rám akkor is, amikor én magamra nem vigyáztam. Nem voltam imádkozó ember, soha nem könyörögtem az életemért. Nem egyszer tettem fel magamban a kérdést egy-egy nehéz helyzetből való megmenekülés után: miért maradok életben ott, ahol sokan elpusztulnak olyanok, akiket otthon reménykedve várnak, míg nekem senkim sincs és senki nem vár haza? Erre a kérdésre most sem tudok feleletet adni. Arra gondoltam, hogy az emlékeimből összeáll rövid életű, de becsületesen harcoló zászlóaljunk története. De végiggondolva az eseményeket, be kellett látnom, hogy csak a velem, és szűk környezetemmel történt eseményeket tudom elmondani. Legtöbbször a zászlóalj többi részétől elszigetelten éltünk és vívtuk harcainkat, néha a szó szoros értelmében véve az utolsó emberig. Egy másik gondolat arra késztet, hogy elmondjam és ne vigyem magammal a velem és bajtársaimmal történt események emlékét. Talán majd egyszer vállalkozik valaki arra, hogy az elmúlt háború történetét megírja úgy, hogy abban a magyar katona nemcsak a bujkáló dezertőr gyáván megfutamodott szerepét játszotta, hanem helytállt sokszor a túlerővel szemben akkor is, mikor már semmi reménye nem maradt, csak a becsülete. Több, mint 40 év távlatából elbeszélésem már csak töredéke az eseményeknek. Már csak azokra emlékszem, melyek olyan élesen vésődtek emlékezetembe, mint villám fénye az éjszakába. Egy-egy arc, szavak, jelenetek úgy élnek bennem, mintha ma történtek volna. Talán összeáll ezekből a történetekből is annak a kétségbeesett, reménytelen és céltalan küzdelemnek a képe, amit végigharcoltunk, mert úgy éreztük, eskünk kötelez! Hosszas töprengés után úgy határoztam, hogy hadifogságunk eseményeit is megírom, mert hozzátartozik a háborús élményeinkhez. A háború ugyan véget ért, de a mi megpróbáltatásaink folytatódtak. Vissza