Előszó | 5 |
A mai polgári filozófia általános jellemzése (Márkus György) | 9 |
A polgári filozófia haladó hagyományai | 9 |
A polgári filozófia válsága | 11 |
Az idealizmus korlátlan uralma | 12 |
A vallásos filozófia szerepének megnövekedése | 14 |
Az irracionalizmus előretörése | 16 |
A dialektikához való viszony | 18 |
A polgári filozófia "dezintegrációja" | 20 |
Mit nem jelent a polgári filozófia válsága | 22 |
A polgári filozófia válságának fejlődése | 23 |
Az egzisztencializmus (Tordai Zádor) | 29 |
Bevezetés és előzmények | 31 |
Mi az egzisztencializmus? | 31 |
A központi kérdés: az ember | 32 |
Kierkegaard és kora | 34 |
Kierkegaard dialektikája | 35 |
Kierkegaard képe az emberről | 37 |
Kierkegaard és a vallás | 40 |
Az élet stádiumai | 43 |
Kirkegaard reakcióssága | 44 |
Kierkegaard és az egzisztencializmus | 45 |
Az egzisztencializmus első korszaka | 56 |
Martin Heidegger | 56 |
Az egzisztencialista fenomenológia | 47 |
Heidegger viszonya a fenomenológiához | 52 |
Heidegger emberképe | 52 |
Az emberi létezés kétféle formája | 54 |
A heideggeri egzisztencializmus társadalmi gyökere és funkciói | 56 |
Heidegger politikai állásfoglalása | 59 |
Hova vezet az út a filozófiában? | 61 |
Az egzisztencializmus átmeneti jellege | 64 |
Karl Jaspers | 65 |
A látszat filozófiája | 66 |
A filozófia látszata a világról | 68 |
A filozófia látszata. Az emberről | 69 |
A történelem | 71 |
Politikai következmények | 72 |
Filozófiai következmények | 73 |
Összefoglalás | 75 |
Az egzisztencialista irracionalizmus és a vallás | 77 |
Az egzisztencializmus második korszaka | 80 |
A francia egzisztencializmus kezdetei | 80 |
Jean-Paul Sartre | 82 |
Sartre terminológiája | 83 |
Az egzisztencia | 83 |
A megismerés | 84 |
Ateizmusa | 84 |
A lét és a semmi viszonya | 84 |
A lét, az anyagi világ, vagyis az önmagában létező | 85 |
A semmi, a szellem, az önmagáért létező | 86 |
A semmi | 87 |
A hiányelmélet | 89 |
Az Egyén és a Másik | 91 |
Az alapvető viszony: a konfliktus | 94 |
A sartre-i szabadságelmélet | 95 |
A szituáció | 98 |
A felelősség | 99 |
Valóságos problémák Sartre-nál | 102 |
A sartre-i felfogás ellentmondásos jellege | 102 |
Sartre további útja | 104 |
A dialektikus ész kritikája | 105 |
A mű nyelvezete és felépítése | 105 |
A mű alapfeladatai | 106 |
A dialektika megalapozása | 107 |
Az egyéntől a társadalomhoz és a történelemhez | 110 |
A sartre-i kísérlet kudarca | 114 |
Sartre hatása | 116 |
A francia egzisztencializmus differenciálódása | 118 |
Camus egzisztencializmus | 118 |
Maurice Merleau-Ponty | 120 |
Marleau-Ponty világképe | 121 |
Merleau-Ponty társadalmi nézetei | 127 |
Marleau-ponty politikai fejlődése | 129 |
A francia egzisztencializmus mai helyzete | 133 |
Az egzisztencializmus a népi demokráciákban | 133 |
Elvi konklúziók | 134 |
A "katolikus filozófia" (Tordai Sándor) | 141 |
Bevezeteés | 143 |
A neotonizmus | 148 |
A klasszikus neotinizmus filozófiája | 148 |
A naoskolasztikus irányzatok | 148 |
A notomizmus története | 150 |
A notomizmus jellege | 152 |
A neotomizmus főbb jellemzői | 153 |
Hit és tudás a neotomizmusban | 153 |
Az istenbizonyítékok | 156 |
A rendszer jellege | 163 |
Actus és potencia | 164 |
Az ismeretlméleti realizmus | 170 |
A hit elsőbbsége | 172 |
A neotmizmus társadalmi szerepe | 172 |
A neotomizmus társadalomelmélete | 174 |
A neotomista társadalomelmélet forrásai | 174 |
A társadalmi haladás | 176 |
A munka jellege | 177 |
Az individualizmus | 177 |
A magántulajdon | 178 |
A társadalom mint szervezet | 179 |
Az osztálybéke | 180 |
Összefoglalás | 180 |
Miért terjed a neotomizmus? | 183 |
A neotomizmus reakcióssága | 183 |
A notomizmius dogmatizmusa | 184 |
A neotomizmus sterilitása | 185 |
Jacques Maritain | 185 |
Maritain társadalmi nézetei | 186 |
A társadalmi haladás kétkedése | 186 |
A maritaini humanizmus-gondolat | 187 |
Maritanin kapitalizmus-kritikája | 190 |
A megoldás | 192 |
Maritain végszava: a kapitalizmus apológiája | 196 |
Maritain és az egyház | 198 |
Maritain és a marxizmus | 199 |
Összefoglalás | 202 |
Jezsuiták a marxizmus ellen | 204 |
A jezsuiták helye a marxizmus bírálatában | 204 |
G. A. Wetter a marxizmus ellen | 205 |
Wetter objektivitása | 205 |
Vetter és a természettudományok | 208 |
Az entrópia tétel | 208 |
Calvez a marxizmus ellen | 213 |
Az elidegenedés | 213 |
A kommunizmus és a dialektika viszonya Calvez szerint | 219 |
Calvez dokumentáltsága | 221 |
A modernista irányzatok | 213 |
Pierre Taibard de Chardin | 225 |
Teilhard fenomenológiaája | 226 |
Az evolucionizmus | 228 |
A múlt | 230 |
A fejlődés rugója | 231 |
A jelen | 237 |
A fejlődés iránya és értelme | 234 |
A jövő | 239 |
A dialektika | 243 |
Panteizmsa | 244 |
Teilhard és az egyház | 249 |
Teilhard népszerűségének oka | 253 |
Tailhardizmus Franciaországban és Afrikában | 254 |
Teilhard Franciaországban | 254 |
Teilhard hatása Afrikában | 257 |
Senghor és Teilhard nézetei | 258 |
Senghor és a marxizmus | 260 |
A négerség fogalma | 264 |
Az afrikai szocializmus, ahogy ezt Senghor látja | 265 |
A perszonalizmus | 270 |
A perszonalizmus törénete | 270 |
Általános jellemzés | 270 |
A perszonalizmus képe az egyénről | 272 |
A perszonalista szabadságkoncepció | 276 |
A társadalom és a haladás perszonalista értelmezése | 279 |
A perszonalizmus a kereszténységről | 281 |
Összefoglalás | 286 |
A logikai pozitivizmus (Márkus György) | 289 |
Mi a pozitivizmus | 291 |
A machizmus | 294 |
A fizika válsága | 296 |
A logikai pozitivizmus | 298 |
A logikai pozitivizmus kalakulása: a Bécsi Kör | 301 |
A Bécsi Kör filozófiai doktrínája | 303 |
Az empirizmus | 304 |
A verifikáció elve | 307 |
Megfigyelési tételek (Protokollsätze) | 310 |
Tapasztalati természettudományok konstrukciója | 313 |
Logika és matematika | 319 |
A metafizika megsemmisítése | 323 |
A filozófia mint a tudományok logikája | 326 |
A neopozitivizmus metafizikája | 328 |
A logikai pozitivizmus társadalmi gyökerei | 330 |
A logikai pozitivizmus fejlődése | 339 |
A fizikalizmus | 339 |
A szemantika | 342 |
Logikai pozitivizmus és társadalomtudomány | 346 |
A logikai pozitivizmus válsága | 353 |
Az analitikus filozófia (Márkus György) | 367 |
Bevezetés | 369 |
A nyelv problémája a mai polgári filozóviában | 370 |
Az analitikus filozófia és a logikai pozitivizmus | 374 |
A "reduktív" analízis | 377 |
Az ideális nyelv és a reduktív analízis | 377 |
Wittgenstein "Logikai-filozófiai értekezés"-e | 381 |
A képelmélet | 383 |
A logikai atomizmus | 385 |
A nyelv határai; a misztikum | 387 |
A szolipszizmus | 390 |
Az "Értekezés" ellentmondásai | 392 |
A reduktív analízis felbomlása | 396 |
G. E. Moore filozófiája | 400 |
Moore módszere. A józan ész | 402 |
Az érzékelés problémája | 407 |
A "terápiás" analízis | 413 |
A "Filozófiai vizsgálódások" | 418 |
A nyelv-játékok elmélete | 419 |
A paradigma-argumentum | 424 |
Az oxfordi iskola | 429 |
A "terápiás analízis bírálata | 432 |
A "terápiás analízis mint társadalmi jelenség | 439 |
Bertrand Russel (Márkus György) | 443 |
Bevezetés | 445 |
Russel filozófiai fejlődése | 455 |
A naohegelianizmsutól a realizmusig | 455 |
Russel, a logikus | 461 |
Név és leírás. Occam "borotvája" és a logikai konstrukciók módszere | 465 |
A neutrális monizmus | 473 |
Russel jelenlegi filozófiája | 480 |
Szubsztancia és eseménye. Szellem és anyag | 480 |
Az érzékelés | 491 |
Az igazság | 496 |
A nem demonstratív következtetés posztulátumai | 504 |
Az emberi tudás: a szkepticizmus | 509 |
Társadalomszelmélet és politika | 518 |