Topográfia I.

Tartalom

1. Topográfiai alapismeretek 3
1.1 A topográfia feladata. Kapcsolata más geodéziai
résztudományokkal 5
1.2 A térképek csoportosítása. Topográfiai térkép 6
1.3 A térképezés fejlődésének rövid áttekintése 8
13.1 Magyarországi topográfiai felmérések 12
1.4. Topográfiai térképek népgazdasági és honvédelmi
jelentősége 14
1.5 A topográfiai térképezés alapjai 13
15.1 A topográfiai térképek alapfelülete 16
15.2 A topográfiai térképek alapszintfelülete 16
152.1 A középtengerszint 16
152.2 Magyarországon használt alapszintfelületek 17
15.3 Topográfiai térképek vetületi rendszere 17
153.1 A vetületek csoportosítása 17
153.2 A sztereografikus vetület 20
153.3 A Gauss-Krüger vetület 22
15.4 A méretarány 25
15.5 A topográfiai térképek szelvénybeosztási
rendszere 30
155.1 A szelvénybeosztásáról általában 30
155.2 A nemzetközi szelvénybeosztási rendszer 31
153.3 1952-ben bevezetett szelvénybeosztási rendszer 32
155.4 Magyarországon régebben használt szelvénybeosztási rendszer 37
155.5 Földrajzi és kilométerhálózati vonalak feltüntetése a topográfiai térképeken 39
155.6 A vetületi meridiánkonvergencia és a mágneses deklináció 42
2. Jelkulcsi ismeretek 47
2.1 A jelkulcsi ábrázolás sajátosságai 49
21.1 A méreten felüli ábrázolás 49
21.2 Ábrázolásban a tereptárgyak helyükről való
elmozdítása 50
21.3 Az összevonás 51
2.2 Az egyezményes jelek fogalma, azokkal szemben
támasztott követelmények 51
2.3 Az egyezményes jelek csoportosítása
23.1 Alaprajzi jelek
23.2 Meghatározott alakú jelek
23.3 Magyarázó jelek 54
23.4 A jelek elhelyezése és méretei 55
23.5 A jelek színezése 55
23.6 A jelek kapcsolása 55
2.4 Az egyezményes jelek fajtái 57
24.1 Alappontok ábrázolása 57
24.2 Települések, épületek és építmények 60
24.3 Ipartelepek, üzemek és közművek ábrázolása 69
24.4 Közlekedési vonalak 75
244.1 Vasutvonalak 75
244.2 Utak 81
24.5 Vízhálózat és berendezései 37
245.1 Vízhálózat 37
245.2 Hidak, átkelőhelyek és gázlók 99
24.6 Hírközlő vonalak ábrázolása 102
24.7 Határok, kerítések és töltések 104
247.1 Határok 104
247.2 Kerítések és töltések ábrázolása 107
24.8 Növényzet és talajnemek ábrázolása 109
24.9 Domborzat ábrázolása 117
2.5 A topográfiai térképek névrajza 125
25.1 Általános irányelvek 125
25.2 A megírások elhelyezése 127
25.3 Települések megírása 128
25.4 Vizek megírása 129
25.5 A területek névrajza 130
25.6 A domborzatra vonatkozó megírások 130
2.6 A térképek keretrajza 132
26.1 A belső keret 132
26.2 A külső keret 132
26.3 A kereten kívül elhelyezett megírások, adatok 133
2.7 Írásfajták 134
3. Domborzattan 137
3.1 A domborzat alakulása, fejlődése 139
31.1 Belső vagy endogén erők 139
311. Vulkánosság 139
311.2 Kéregmozgások 142
31.2 Külső vagy exogén erők 145
312.1 A mállás 146
312.2 A letárolás 148
31.3 A geográfiai ciklus 155
3.2 A domborzat ábrázolása 156
32.1 A domborzatábrázolás történeti fejlődése 156
32.2 A szintvonalas ábrázolási módszer 159
32.3 A csíkozásos ábrázolási módszer 165
32.4 A szintfokozatos ábrázolás 168
32.5 A színtörléses ábrázolási eljárás 169
32.6 A számozott (kótált) ábrázolási módszer 170
3.3 A domborzat idomai 170
33.1 A lejtő 170
33.2 A domborzati idomok csoportosítása 179
332.1 A főidomok 180
3321.1 Hegyhátak 181
3321.2 Völgyek 185
332.2 Mellékidomok 189
3322.1 Az oldalhegyhát 190
3322.2 Teknőidom 191
332.3 A részletidomok 193
3323.1 A részletidomok csoportosítása 193
3323.2 Hegyen előforduló részletidomok 194
33232.1 A kúp 194
33232.2 A nyereg 194
35232.3 A pihenő 199
33232.4 A lejtőkúp 202
3323.3 Hegyoldalon előforduló részletidomok 202
33233.1 A teknőpihenő 202
33233.2 Tereplépcső, terepfüggöny 203
33233.3 A hegyorr 204
33233.4 Terepfok vagy párkány 205
33233.5 A borda 206
33233.6 Az omladék 206
3323.4 A hegy lábánál előforduló részletidomok 207
33234.1 Hordalékhant, törmelékgarmada 207
3323.5 Bárhol előforduló részletidomok 207
33235.1 Gödrök, lyukak 207
33235.2 Sziklák 210
33235.3 Terephullám, terepvályu 211
33235.4 Suvadás, csuszamlás 212

Témakörök