Az emberi civilizáció kezdetei

Előszó

Nem is olyan régen minden valamirevaló történelmi kézikönyv azzal kezdődött, hogy Menes volt Egyiptom első királya. Utódai voltak a fáraók, akik a piramisokat építették. Hogy mi volt Menes előtt és miként jött létre Egyiptom civilizációja és kultúrája, arról a történelem nem tudott semmit. Esetleg egyes történetírók elkövették még azt a furcsaságot is, hogy az első kötetet az előzmények nélküli ókori keletnek szentelték s a második kötet elejére, az európai történet bevezetése gyanánt biggyesztették oda az őskor történetét. Általában a történetírók számára az őskor embere és kultúrája független tudomány volt a sajátképpeni történelemtől. Tudományunk nem az emberi civilizáció fejlődésének története volt és nálunk az emberiség históriája nem a megelőző évezredek hosszú, fáradságos és küzdelmes munkáján épült fel, hanem a levegőben lógott. Deus ex machina gyanánt nem fejlődésnek volt az eredménye, hanem készen adódott. Menes volt Egyiptom első királya ...
Pedig az emberi nem történetének talán azok a legérdekesebb, legizgatóbb fejezetei, mikor az ősember tapogatózva, bizonytalanul kezdte lerakni a civilizáció alapjait. Igaz, hogy ezek a hosszú évezredek, amelyekről nincsenek kőbe vésett, agyagba égetett, bőrökön és papirusokon megőrzött írásos dokumentumok, hanem csak leletekre, kőszerszámokra, csontmaradványokra, barlangrajzokra és más hasonló emlékekre vagyunk utalva, telve vannak kérdőjelekkel és a problémák egész láncolatával. Vissza