Tömegpusztító fegyverek és az ellenük való védelem

Előszó

Harcászati Szabályzatunk a korszerű harcot olyan összfegyvernemi harcnak minősíti, amelyet a csapatok és a harci technika tömeges alkalmazása jellemez. Ha ezt a tömör és jellemző megállapítást napjaink politikai és katonai eseményein keresztül szemléljük, hamar eljutunk ahhoz a következtetéshez, hogy a harci technika megjelölése ma már minden kétséget kizáróan magában foglalja a korszerű tömegpusztító fegyverek, nevezetesen az atom-biológiai- és vegyi fegyverek mindkét részről való alkalmazásának lehetőségét.
A háborúk történetét tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a legrégibb időktől kezdve a napjainkig lefolyt háborúkban a szemben álló felek, vagy azok egyike alkalmazott tömegpusztító fegyvert.
A legnagyobb múltra a különböző fertőző megbetegedéseket okozó biológiai fegyverek tekinthetnek vissza. A legújabb viszont az atomfegyver, melynek alkalmazásáról még nincsenek jelentős háborús tapasztalatok. Mindhárom fegyverfajta hatásait tekintve egymástól teljesen különböző, hogy mégis közös elnevezéssel, együtt tárgyaljuk őket, annak az az oka, hogy mindegyik - eleget téve a legkorszerűbb követelményeknek - hatalmas arányú tömegpusztító jelleggel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy alkalmazásukkal rövid idő alatt tömegesen pusztítják az élőerőt, megsemmisítik, vagy használhatatlanná teszik a technikai eszközöket, épületeket, fedezékeket, stb., hatásuk hatalmas területekre terjed ki, ahol nemcsak alkalmazásuk pillanatában, hanem sokszor hosszú idő elmúltával is megtartják pusztító hatásukat.
Jelen anyag - figyelembe véve a tartalékos tiszti állomány atom-biológiai - és vegyvédelmi kiképzésének tárgykörét - ismerteti a korszerű tömegpusztító fegyverekkel és az ellenük való védelemmel kapcsolatos általános tudnivalókat. Vissza