Magyarország közjoga

Tartalom

Előszó 5
I. RÉSZ.
Általános bevezetés. Alaptanok.
1. §. Az állam fogalma 9
I. Meghatározás. II. Államelméletek. Az államszemélyiségi elmélet. Kelsen, Duguit, Berthélemy elméletei. Az organikusbiológiai elmélet. Az erkölcsi organizmus elmélete.
2. §. Az állam (nemzet) és az egyén 11
3. §. Az államot alkotó alapelemek s ezek között különösen a főhatalom (szuverénitás) 12
I. Az állam alapelemei. A főhatalom mibenléte. II. Az alkotmányforma vagy a belső, alkotmányi kormányrendszer: parlamentáris, egyszerűen alkotmányos, prezidenciális, kabineti kormányrendszerek. III. Az államforma. Alapsémái: monarchia, köztársaság, ezeknek válfajaival. IV. Az állami főhatalom természete. Az állami főhatalom ágai. Azoknak elválasztása és összefüggése. V. Újabb kormányzási irányzatok: a parancsuralmi vagy tekintélyuralmi rendszerek.
VI. A bírói hatalom külön államhatalom-e? VII. A végrehajtó hatalom. Kormányzás. Közigazgatás. VIII. A szuverénitás gyakorlásában résztvevő államszervek.
4. §. Az államszervek tanának alapelemei 23
I. Az államszervek szükségességének logikai levezetése.
II. Az egységes államhatalom szervi tagozódása. III. A szervek osztályozása. Egyedi, társas, testületi szervek. Jogi személyek és nem jogi személyek, önálló hatósági fórumok s főnöki és segédi viszonyban lévő szervek. IV. Hivatalnokszervek és önkormányzati tisztségek. V. Alsó-, közép-, felsőfokú szervek. Felügyeleti jogkör. VI. A közigazgatási intézkedések törvényszerűségének követelménye. Az intézkedés abszolút vagy relatív érvénytelensége (semmisség). Jogorvoslati módok. VII. Közhatóságok, közhivatalok, közintézetek, közüzemek. VIII. Alkotmányi alapszervek (főszervek). Közönséges, rendes szervek; közigazgatási szervek. IX. A közigazgatási eljárás fogalma. X. Az államszervek tárgyi és személyi oldalának megvilágítása. Közhivatalnok, közfunkcionárius, közszolgálat. XI. Az államszervek hatáskörének közjogi természete és az ebből folyó tételek.
5. §. Az állami célok és ezek között a jogrendalkotás feladata 36
6. §. Közjog-magánjog 37
I. A közjogban és a magánjogban az érdek szerepe. A közérdek helyes értelmezése és ismérvei. A közjog és magánjog eltérő elvei. A közjog és magánjog elhatárolása. II. A közjogi viszony. Ennek fajai. A közjogi viszony alaki ismérvei. A közjogi viszony tartalmi ismérvei.
7. §. Az alkotmány és az alkotmányosság 45
I. Az alkotmány általában. II. A szorosan vagy műértelemben vett alkotmányos állam. Az alkotmánybiztosítékok.
8. §. Az alkotmány keletkezése és módosítása 47
I. Az írott (karta) alkotmány. A történelmi (íratlan) alkotmány. A magyar alkotmány történelmi jellege. Az ú. n. alkotmányozó gyűlések. II. Az alkotmány módosítása. III. A törvények alkotmányszerűsége. Alkotmánybíráskodás.
9. §. Alkotmányjog, közigazgatási jog. A közjog fogalma. Belső államjog, nemzetközi jog 51
I. Az alkotmány és a közigazgatás közti viszony. A tágabb és szűkebb értelemben vett közjog. A belső államjog. II. A nemzetközi jog. A belső államjog és a nemzetközi jog
viszonya. A monista és a dualista irányzat. A Nemzetek Szövetsége.
10. §. A magyar alkotmányfejlődés jellemzése és főbb mozzanatai 56
A magyar nemzet őskora. A honfoglalás. Szt. István országlása. A vármegyék kialakulása. Az aranybulla. A királyi tanács. Az országgyűlés. A törvényhozó szerv alkotmányos kialakulása. A szent korona-tan. A központi kormányszervek. Az 1608. évi törvények. A pragmatica sanctio. (1723:1., II., III. t.-c.) Az 1790/91. évi törvények. Az 1848. évi jogalkotás. Az 1867. évi XII. t.-c.
II. RÉSZ.
11. §. A jogforrások általában 69
I. A jogforrások fogalma és osztályozása. Belső és külső jogforrások. Országos, részleges, különszerű jogforrások. II. A jogszabályok kötelező ereje.
I. Fejezet.
Az írott jogforrások.
12. §. A törvény 73
1. Meghatározás. Királyi záradék. Kormányzói záradék. Kihirdetés. Hatálybalépés. Jogérvényesség - hatályosság.
2. A törvény tárgya. 3. Alaptörvények. 4. Törvényhozási tárgyak. 5. Törvénygyűjtemények.
13. §. A törvény (jogszabály) visszaható ereje 76
14. §. Kormányrendeletek 77
I. A kormányrendeletek osztályozása a kibocsátó szerv szerint. II. A kormányrendeletek felosztása a törvényhez való viszony szempontjából. 1. Végrehajtó rendelet. 2. Törvénykiegészítő rendelet. Törvénypótló rendelet. 3. Törvényi felhatalmazás alapján kibocsátott rendelet. 4. Szükségrendelet. III. A törvényi felhatalmazáson alapuló rendelet és a szükségrendelet viszonya. IV. A törvényhozásilag jóváhagyott szükségrendeletck jogi természete. V. A kormányrendeletek kihirdetése. VI. Terminológia. Rendelet-határozat-rendelkezés. - A kivételes hatalom és az annak alapján kiadott kormányrendeletek kérdése tüzetesen a honvédelemről szóló
56. szakaszban tárgyaltatik.
15. §. A helyhatósági szabályrendeletek (statútumok) 84
(A törvényhatósági szabályrendeletek. A községi szabályrendeletek.)
16. §. Az államszerződések 89
I. Az államszerződések (nemzetközi szerződések) fő típusai. Az államszerződések kötelező ereje a honpolgárokra nézve. A szerződés megkötése körüli eljárás. Ratifikálás. Az országgyűlés hozzájárulása. II. Államalkotó szerződések.
17. §. Az országgyűlési házszabályok 93
Jogi természetük. Forrásaik.
18. §. A királyi kiváltságlevelek (privilégiumok) 95
II. Fejezet.
A nem írott jogforrások.
19. §. A szokásjog
I. 1. A szokásjog alkotó elemei. 2. A szokásjog alkotására illetékes tényezők. 3. A szokásjog fajai. 4. Népszokásjog. 5. Bírói szokásjog. A szokásjogi és a törvényi kútfő egymáshoz való viszonya. II. A törvénymagyarázat kérdése.
20. §. Az írásba foglalt szokásjogi források 100
Hármaskönyv. Plánum Tabuiarc. Országbírói értekezlet ideiglenes törvénykezési szabályai.
21. §. A közjog irodalma 102
I. Rendszeres magyar közjogi munkák. II. Általános jelentőségű magyar államjogi munkák. III. Magyar monografikus dolgozatok. IV. Angol, francia, német és olasz nyelven
újabban megjelent fontosabb közjogi müvek.
III. RÉSZ.
Az államterület.
22. §. Az államterület és a magyar államterület általános jogi jellemzése 113
Az államterület közjogi értelme. Az államkincstár. Köztulajdon. A magyar államterület. Változása a világháború óta. A felvidéki részek visszacsatolása. A kárpátaljai önkormányzat. Erdély egy részének visszacsatolása.
23. §. Erdély 117
24. §. A Partium 118
25. §. A temesi bánság és szerb vajdaság 118
26. §. A katonai határőrvidék 119
27. §. Hűbéres országok 119
28. §. Fiume 120
29. §. A magyar-horvát tengerpart 121
30. §. Dalmácia 121
31. §. Horvát-Szlavón- (Dalmát-) ország 121
Történelmi fejlődés. Az 1868 : XXX. t.-c. Az államszövetség és a szövetséges állam. Perszonálúnió és reálúnió.
32. §. A magyar állam jelvényei, zászló, címer 126
33. Az ország címerének magánosok részéről való használata 127
IV. RÉSZ.
A nép.
I. Fejezet.
34. §. Az állampolgárság. Államalkotó népesség. Külföldiek 129
I. Az államalkotó népesség kollektív és individuális értelme. Honosok-külföldiek. Jogi helyzetük közötti különbség. II. A községi illetőség megszerzése. Jogi jelentősége. A szegényeltartás. III. Magyar honos be- és kijelentési kötelezettsége (tartózkodás, lakás). IV. A nyilvános betegápolás. V. Idegenrendészet. Külföldiek beutazási engedélye. A tartózkodás bejelentése. Lakhatási engedély. Munkavállalási engedély. Beköltözési engedély. VI. Honosság és honpolgárság (incolae-regnicolae).
35. §. A területenkívüliség (exterritorialitás) 140
Alaki mentesség-anyagi mentesség. A konzulok személyes mentessége.
36. §. A magyar állampolgárság megszerzése és elvesztése 144
A) A magyar állampolgárság megszerzése 1848 előtt, 1867 után. Az állampolgárság jelenlegi megszerzése: 1. leszármazás; 2. törvényesités; 3. házasság; 4. honosítás. B) A magyar állampolgárság elvesztése: 1. elbocsátás; 2. hatósági határozat; 3. távollét; 4. törvényesítés; 5. házasság; 6. külföldi állampolgárságnak honosítás útján való megszerzése. C) A visszahonosítás.
37. §. A trianoni szerződésnek a honosságra vonatkozó rendelkezései. A visszacsatolt Felvidékre, Kárpátaljára és erdélyi részekre vonatkozólag a honosság rendezése 155
38. §. A régi rendi jog és a honpolgári jogegyenlőség elvén nyugvó modern jogrendszer 158
I. Rendi jog. Kiváltságos rendek. Királyi adománybirtok. A nemesség megszerzése. A magyar rendiség jellemzése. II. 1. Az állampolgári jogegyenlőség elve. 2. A nemesi rendiség maradványai. A főrendiség. A mai polgári rendek.
II. Fejezet.
Az állampolgári alapjogok és alapkötelezettségek.
A) Cím.
Az egyéni alapjogok általában.
39. §. Az általános emberi (egyéni) szabadságjogok 165
I. A szabadságjogok alapkérdése az alkotmányjogba tartozik. Érintkezés ezen a ponton az alkotmányjog, közigazgatási jog és a magánjog között. II. A szabadságjogok közérdekű korlátozásai.
40. §. A politikai jogok 168
41. §. Az emberi szabadságjogok történeti előzményei 170
42. §. A közjogi alanyi jogok mivolta 172
I. A tárgyi jog. Az alanyi jog. (Windscheid, Ihering és v. Moór Gyula felfogása.) II. A közjogi alanyi jogok. Kimutatható-e bennük az érdek és az egyéni cselekvési képesség mozzanata? III. A közjogi alanyi jogok tárgyai és fokozatai. Reflexjogok, egyszerű reflexhatások. A diszkrecionárius hatósági eljárás. Alanyi jog a diszkrecionárius intézkedésekkel kapcsolatban.
43. §. A szabadságjogok, mint alanyi jogok 180
44. §. Az állam jogai 182
B) Cím.
Az egyes szabadságjogok.
45. §. A személyes szabadság 184
I. A személyes szabadság negatív és pozitív értelme. II. Az életpályaválasztás szabadságjogának (munkaszabadság) korlátai. A kamarák. III. A zsidótörvény: 1939 : IV. t.-c. a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról.
46. §. A vallásszabadság 193
I. Az egyes ember vallásszabadsága. A hitfelekezetek szabadsága. II. Bevett és elismert vallásfelekezetek. A) 1. A róm. kat. vallás. 2. A református és az ágostai hitv. evangélikus
vallás. 3. A görög keleti vallás. 4. Az unitárius vallás. 5. Az izraelita vallás. B) Elismert vallássá nyilvánítás. Az elismert vallások jogi helyzete. C) Vallásváltoztatás. III. Gyermekek vallása.
47. §. A gyülekezési jog 200
A nyilvános jellegű gyűlések ellenőrzése. A jelenlegi gyűléstilalom. Engedélyezés, tudomásulvétel. Vallásfelekezetek gyűlései. Az engedélyezési eljárás.
48. §. Az egyesülési jog (egyletalkotás) 203
Az egyesület megalakulása. Alapszabályok. Kormányhatósági ellenőrzés. Az egyesületek (korporációk) fokozatai.
49. §. A sajtószabadság 209
A sajtótermék. Terjesztése. Időszaki lap alapítása. A lapengedélyezés. Cenzúra. Sajtódeliktumok. Sajtórendészeti bűncselekmények. Az új sajtójogi törvényjavaslat.
50. §. A tanszabadság (tanítási és tanulási szabadság) 211
Népoktatás. Középfokú oktatás. Felsőoktatás. Az egyetemi autonómia.
51. §. A hatósági jogsegélyre való jog 218
Terminológia. A kérelmezés és panasz joga. Felségfolyamodványok. Hatósági jogsegélyre való jog (jogorvoslatok). A közigazgatási és a bírói jogorvoslat útja.
52. §. A tulajdon sérthetetlensége 221
A magántulajdon intézményének alkotmányi biztosítása s közérdekű korlátozásai. A kisajátítás. A tulajdon használatára vonatkozó közérdekű korlátozások. A városrendezéssel kapcsolatos kisajátítások és egyéb tulajdoni korlátozások.
53. §. A nemzetiségi kisebbségi jog, a nyelvhasználat joga 226
C) Cím.
54. §. Az állampolgári alapkötelezettségek általában 229
55. §. A közteherviselés 230
I. A közteherviselés elvi alapjai és vezérszempontjai. II. Az állami alkalmazottak és az állam vagyoni felelőssége a közteherviselés szemszögéből. A német, francia, angol és magyar jogfejlődés.
56. §. Honvédelem 237
I. Bevezetés. II. Leventekötelezettség. III. Hadkötelezettség. Honvédség. IV. Honvédelmi szolgáltatások és gazdasági (forgalmi) korlátozások; a) a honvédelmi szolgáltatások tárgya; b) honvédelmi munka; c) dologi (honvédelmi) szolgáltatások és gazdasági (forgalmi) korlátozások; d) a térítés és kártérítés kérdése; e) a térítések és kártérítések érvényesítésének módja; f) a honvédelmi munkára kötelezettek. V. Közérdekű munkaszolgálat. VI. Légvédelem - légoltalom. A honvédelmi törvény alapján nyert kivételes hatalom. Az országos (parlamenti) bizottságok. Az egyéb törvényekben szabályozott kivételes hatalom.
57. §. A honpolgári engedelmesség 265
I. Az engedelmesség alkotmányjogszerűsége. A honpolgárok ellenállása a hatóságok nyilvánvalóan jogellenes eljárásával szemben. A szabadságharc és a forradalom közti különbség.
II. A közalkalmazottak engedelmessége felettes hatóságaikkal szemben. A törvényhatóságok engedelmessége. Az ellenállási jog: ius resistendi, vis inertiae. A törvényhatóságok felírási joga a kormányrendeletekkel szemben. A törvényhatóságok közigazgatási bírói panaszjoga az önkormányzati jogkör védelmére.
V. RÉSZ.
Az állami főhatalom.
58. §. A szent korona tana 273
A szent korona-tan alapelvei és főkérdései. A nemzetszuverénitás jelentése. A szent korona tanának kialakulása.
59. §. A szent korona közjogi őrzése 282
I. Fejezet.
A nemzet és a király.
60. §. A nemzet fogalma 286
A nemzet jelentése és jelentősége. A nemzetelméletek. A nemzet és az állam fogalmi viszonya.
61. §. A királyi hatalom korlátozott volta 291
62. §. A királyi hatalom átruházott természete 292
I. A királyi hatalom átruházottsága. II. Fenntartott és közlött felségjogok.
II. Fejezet.
A király.
63. §. A király jogállása a magyar alkotmányban, összefoglaló jellemzés 295
64. §. A felségjogokról 296
I. A felségjogok fogalma. Felosztásuk: fenntartott és közlött felségjogok; alaki és anyagi felségjogok; személyi és kormányzási felségjogok. A „felség" cím. Az „apostoli" jelző.
II. Királyi pecsétek. Az udvartartás.
65. §. A királyi család tagjai 299
Királyné. Királynő. Királyi hercegek. Főudvarnagyi bíróság.
66. §. A király legfőbb kormányzási jogkörének tartalmi elemei általánosságban 300
67. §. Magyarország Kormányzójának megválasztása és jogkörének jellemzése 301
Magyarország jelenlegi államformája. Magyarország Kormányzójának megválasztása. A kormányzói intézmény a magyar alkotmányban.
68. §. A király (a kormányzó) legfőbb kormányzati jogai (funkciói) 304
I. Az országgyűlés körüli jogok. Az országgyűlés összehívása és megnyitása. Az elnapolás és a feloszlatás joga. Az országgyűlés berekesztése. II. A törvényhozás érdemére vonatkozó jog. Törvényszentesítés. Törvénykezdeményezés. Kormányzói kihirdetési záradék. A szentesítés és a vétójog közti különbség. III. A rendeletalkotási jog. IV. Hadügyi és külügyi jogok. A hadsereg vezérlete, vezénylete és beiszervezete. A hadüzenet és békekötés joga. Külügyi felségjogok. V. Főfelügyeleti jog, főkegyúri jog. A közügyek intézése feletti általános főfelügyelet. Az egyesületek és alapítványok feletti főfelügyeleti jog. A királyi főkegyúri jog (ius supremae patronatus). Ius placeti. VI. Szervezési jogkör. VII. Államfői ügyintéző jogkör. VIII. Dispenzacionális jogkör. IX. Királyi jogkör az igazságszolgáltatás terén. Kegyelmezési jog. X. Cím-, rang- és rendjeladományozási jog. XI. A királyi és kormányzói jogkör egymáshoz való viszonya.
69. §- A kormányzóválasztó eljárás és az ezzel kapcsolatos kérdések 322
A kormányzó utódajánlási joga. Az országtanács. A kormányzóválasztó-eljárás. Az országgyűlés jelölési joga.
70. §. A koronázás 326
Eredete. Közjogi jelentősége. A „törvényes király" fogalma körüli vita.
71. §. A királyi hitlevél 328
72. §. A király koronázási esküje 330
Egyházi eskü. Alkotmányjogi eskü.
73. §. A koronázási szertartás 331
74. §. A trónról való lemondás 333
75. §. A kormánytárs 334
Ifjabb királyság. Együttes királyság. Kormánytárs.
76. §. A király helyettesítése 335
1. Királyi helytartó. 2. Gyámkormányzó. 3. A nádor jogköre. 4. A nádori állás betöltése a királyi hatalom szünetelése idején. 5. Királyi biztos, kormánybiztos, miniszteri biztos.
77. §. A királyi trón betöltése 340
Az Árpádok idejében. A Habsburg-ház. A pragmatica sanctio. Jelenlegi helyzet.
III. Fejezet.
Az országgyűlés.
78. §. Bevezetés a parlamenti jogba összehasonlító jogi alapon 346
I. A kétkamarás és egykamarás rendszer. II. Alkotmányozó nemzetgyűlések. Az alkotmány módosítása. III. A felsőházak összetétele. IV. A parlament két háza közötti viszony. 1. A törvénykezdeményezés. 2. A két ház közötti egyeztetés. 3. Feloszlatás. 4. „Swamping of lords." 5. A két ház kormányzati és bírói jogköre.
79. A jogfejlődés útja a magyar országgyűlés kialakulása terén 354
1. A királyi tanács. A kisebb és a nagyobb királyi tanács. A székesfehérvári törvénynapok. Az országgyűlés teljes kialakulása. Az országgyűlés két részre válása. Az alsótábla és a felsőtábla. Az 1885 : VII. t.-c. a főrendiház reformjáról. Az örökösjogú főrendi családok családkönyve. 2. A népképviseleti alsóház. 3. Az 1920-1927. évi nemzetgyűlés különleges megítélése.
80. §. A jogfolytonosság kérdése 363
Alaki és anyagi jogfolytonosság.
A) Cím.
A felsőház.
81. §. A felsőház összetétele. A felsőházi tagság 367
A felsőház összetételének alapelvei. A felsőházi tagság feltételei. A felsőház tagjainak kategóriái: I. Méltóság vagy hivatal viselése alapján való tagok. II. Választott tagok. III. Kinevezett tagok.
82. §. A felsőházi tagság megszűnése 377
83. §. Az igazoló bíróság és az igazoló bizottság 380
84. §. A közigazgatási bíróság hatásköre a felsőházi tagság tekintetében 381
85. §. A felsőház jogköre, belszervezete és tanácskozási rendje 382
I. A felsőház alkotmányjogi szerepe. Az 1926: XXII. t.-c. A felsőház jogköre az 1937 : XXVII. t.-c. szerint. A két ház közötti egyeztető eljárás. Határidők az egyeztető eljárásban. A törvénykezdeményezés joga. Utalványozási jogkör. Együttes ülés. II. A felsőház tisztviselői és bizottságai. Az országos legfőbb fegyelmi bíróság. III. A felsőház házszabályai.
B) Cím.
A képviselőház.
86. §. A választójogra vonatkozó általános alapkérdések 394
I. A választóközönség és a képviselők közötti viszony jogi természete. II. A választójog jogi természete. III. 1. A nép vétójoga. 2. Népszavazás. A nép törvénykezdeményezése. IV. A női választójog. V. Plurális szavazati rendszer. VI. Nyilt és titkos szavazás. VII. Arányos kisebbségi képviselet. VIII. A választójog megnyilvánulásai.
87. §. A magyar országgyűlési képviselőválasztójog (1938. évi XIX. tc.) 399
I. Bevezetés. II. A választójogosultság. (Aktív választói jog.) Az egyéni és lajstromos kerületek. III. A választhatóság. (Passzív választójog.)
88. §. A központi választmány. A választók névjegyzéke 416
89. §. A képviselőválasztási eljárás 418
I. A választás kitűzése és előkészítése. A választási bizottság. A választás tisztaságának és zavartalanságának biztosítása. A képviselőjelöltek „tájékoztató nyilatkozata". Gyűlések a választás alatt. II. Képviselőjelölés. Ajánlási ívek. Országos pártok. III. Szavazás és a szavazás eredményének megállapítása. A biztosíték visszafizetése.
90. §. A választási biztosnak, a választási bizottságnak és ennek elnökének feladatköre 426
I. A választási biztos szerepe az ajánlás elfogadása körül 1. Az ajánlás átvételének megtagadása. 2. Az ajánlás elfogadása vagy visszautasítása. II. A választási biztos és a választási bizottság viszonya. III. A választási biztos és a választási bizottsági elnök közötti viszony
91. §. Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodás 431
I. A választást érvénytelenítő okok. II. A választás felett ítélkező bíróság.
92. §. A képviselőház megalakulása és szervezete 436
I. Az országgyűlés megnyitása. A megbízólevelek felülvizsgálata. II. Az igazolási állandó bizottság. A bírálóbizottság. III. A ház bizottságai.
93. §. A tanácskozási rendről 440
I. Tanácskozási képesség. II. Indítványok, határozati javaslatok. III. A tanácskozás és annak korlátai. IV. Interpellációk. V. Szavazás. VI. A ház elnöke. VII. Háznagy és jegyzők.
C ) Cím.
94. §. Az országgyűlés feladatköre, főfunkciói 445
I. Törvényalkotás. A törvény tárgya. Törvényhozási tárgyak. II. A költségvetési előirányzat. Appropriáció. A költségvetés beosztása. Hitelátruházás. Hitellekötés. Hitelátvitel. Hitelfelosztás. Póthitel. III. A zárószámadás. Az állami legfőbb számvevőszék. IV. Az országgyűlés részéről kiküldött vizsgálóbizottságok.
95. §. A mentelmi jog (immunitás) 454
A mentelmi jog elvi alapja. A mentelmi jog főágai. I. A szoros értelemben vett immunitás. Határai. A törvényhozói ténykedés. A pártértekezlet. A felbujtott bűncselekmények. II. A sérthetetlenség (inviolabilitás). Határai. Tettenérés. A törvényhozói tiszt megszűnte utáni eljárás. A kiadatás. Házkutatás, személymotozás. Katonai szolgálat. A fegyelmi eljárás. A mentelmi jog forrásai.
96. §. Az összeférhetetlenség (inkompatibilitás) 470
Elvi alapja. Jogforrásai. I. Az összeférhetetlenség esetei: 1. Hivatali függőségi, 2. érdekeltségi, 3. büntetőjogi. 4. közbenjárási összeférhetetlenség. II. Az összeférhetetlenség megszüntetése. III. A választhatóságot kizáró okok és az összeférhetetlenségi okok viszonya. IV. összeférhetetlenségi állandó bizottság, összeférhetetlenségi ítélőbizottság (jury).
IV. Fejezet.
A) Cím.
Az országos végrehajtó hatalom. A központi kormány (minisztérium).
97. §. Az 1848. előtti kormányszékek és a felelős minisztérium 481
I. A végrehajtóhatalom gyakorlása. A király, mint a végrehajtóhatalom feje. A kormány jogállása és ügyköre. II. Jogfejlődés. Királyi udvari tisztviselők. Országos főtisztviselők. Kormányszékek: helytartótanács; m. kir. kancellária; m. kir. kamara. III. A felelős minisztérium viszonya az államfőhöz és az országgyűléshez. IV. A minisztérium és az egyes miniszterek. Az ú. n. politikai államtitkárok. V. A minisztertanács.
98. §. A miniszteri ellenjegyzés 487
A miniszteri ellenjegyzés jelentése és jelentősége; az ellenjegyzéstől mentes államfői intézkedések.
99. §. A miniszteri felelősség 490
Célja. Fajai: 1. politikai felelősség; 2. alkotmányjogi felelősség. Közigazgatási jogsértés orvoslása. Vagyoni felelősség. Büntetőjogi felelősség. Az 1848:111. tc. 3. Vádaláhelyezés. ítélkező bíróság. 4. A mai jogi rendezés bírálata. Külföldi jogállapot.
B) Cím.
A helyi önkormányzati hatalom, mint a végrehajtó hatalom helyi alaptagozata.
100. §. Az önkormányzat fogalma 500
I. Az önkormányzat alaki és anyagi jelentése. Az önkormányzati szervek válfajai. Az önkormányzati testületek eredeti és átruházott hatásköre. II. A helyhatósági önkormányzat. ármegyék. Fejlődésük. Az alispán. Megyei törvényszékek (sedria). A vármegyék és a parlamentáris kormányzás.
101. §. A magyar helyi önkormányzati testületek általánosságban 508
I. A vármegye és a törvényhatósági város jogköre. Megyei város. Kis és nagyközségek. Szabad királyi városok. II. Az autonómia tartalma. A kormány ellenőrzési jogköre.
102. §. Törvényhatóságaink újjászervezése 512
A törvényhatósági bizottság összetétele. A törvényhatósági és a községi aktív és passzív választójog. A törvényhatósági bizottság feloszlatása.
103. §. Kollégiális szervek a törvényhatóságokban 518
1. Törvényhatósági bizottság. 2. Kisgyűlés. 3. Igazoló választmány. 4. összeférhetetlenségi bizottság. 5. Kijelölő bizottság. 6. Közigazgatási bizottság. 7. Megszűnt kollegiális szervek. 104. §. Budapest székesfőváros új szervezete 521
105. §. összehasonlítás a törvényhatóságok különböző típusai között főbb szervezeti szempontból 522
V. Fejezet.
Bírói hatalom.
106. §. A magyar igazságszolgáltatás fejlődésének vázlata 525
A király személyes bíráskodása. Az ország főbírái. A királyi ítélőtábla. A személynök. A hétszemélyes tábla. A királyig Kúria. 1
107. §. A jogszolgáltatás (per) fogalma és a magyar bíróságokra vonatkozó alaprendelkezések 528
A bíróság feladata. A bírói függetlenség. Biztosítékai: az elmozdíthatatlanság; összeférhetetlenség; felelősség; a nyugdíjazás szabályozása. A bírák kinevezése. A bíróságok fajai.
108. §. A közigazgatási (közjogi) bíráskodás 532
I. A közigazgatási (közjogi) bíráskodás fejlődése. II. A közigazgatási bíráskodás: 1. Franciaországban, 2. Németországban, 3. Angliában. III. A közigazgatási bíróság hatáskörének megállapítása. IV. A közigazgatási bíráskodás és a miniszter felelősség. V. A diszkrecionárius intézkedések közigazgatási bírói ellenőrzése. A m. kir. Közigazgatási Bíróság szervezeté. VI. A rendeletek törvényszerűségének felülvizsgálata.
109. §. A hatásköri bíráskodás 545
Tartalommutató 551