Előszó | 5 |
Új nagybirtok, új nagybirtokosok | 9 |
A magyar nagyhatalom megszűnése | |
Társadalmi visszaesés, műveltségi hanyatlás | |
Neo-feudális fejlődés | |
Az új nagybirtok | |
A nagybirtokosok helyzete | |
Országos szerepe | |
Polgárság és kisnemesség | |
Dominus-servitori viszony | |
A főúri udvar | |
A tizenhatodik századi embertípus | |
A hagyományőrző század (A megmagyarosodó renaissance) | 21 |
I. | |
Az új főúr eszmevilága | |
Machiavelli s az erő és a hatalom gondolata | |
A magyar renaissance-eszmény | |
Mátyás hagyománya | |
Szélmalomharc Európáért | |
A főúr műveltségének forrásai | |
Külföldi egyetemek | |
A hazai renaissance állomásai | |
Építkezések | |
A pártázatos renaissance | |
A magyar várvédelem | |
II. | |
A magyar nyelv uralomrajutása | 37 |
Levelezés | |
A főúr magánélete | |
A lakás berendezése | |
Ötvösség | |
Renaissance kincseskamrák | |
Társadalmi élet | |
Vendéglátás | |
Vendégfogadás | |
Főúri lakomák | |
Magyar szakácsművészet | |
III. | |
A magyar író helyzete | 48 |
Erasmus és az uomo singolare | |
Az író a főúri udvarokban | |
Ferdinánd, János király és Izabella udvara | |
Verancsics Antal | |
A magyar erasmista kör | |
Melanchton és magyarság | |
A katolikus főpapság | |
A protestantizmus és a német szellem | |
Protestantizmus és műveltség | |
Nádasdy Tamás és udvara | |
A Perényiek | |
Más főúri udvarok | |
Könyvgyüjtés | |
Könyvterjesztés | |
Főúri asszonyok | |
IV. | |
A tizenhatodik századi zene és a renaissance hagyomány | 65 |
Históriás ének | |
Európai zene, magyar zene | |
A főúri udvarok és a zenei élet | |
Az erdélyi fejedelmi udvar olasz muzsikusai | |
Énekes előadás, szóbeli műveltség | |
Mátyás emléke a dallamok továbbélésében | |
Az egyéniség jelentkezése | |
A végvári individualizmus | |
A magyar renaissance szintézise: báró Balassa Bálint | |
A hanyatló hagyomány (Barokk műveltség) | 82 |
A magyar helyzet felismerése | |
Átalakulás és az abszolut fejedelmi elv | |
A bécsi abszolutizmus és a magyar nagybirtok | |
Bocskay felkelése, a független Erdély kialakulása | |
Az "erdélyi gondolat" | |
Erdély a nemzeti királyság és a nemzeti hagyomány őrzője | |
Bethlen Gábor Erdélye | |
Az abszolutisztikus gondolat és a fejedelemség | |
A renaissancetól a barokkhoz | |
Szakadás a magyar műveltségben | |
Bethlen udvara és udvari műveltsége | |
Patriarkális udvartartás a Rákócziak alatt | |
A franciás ízlés megjelenése | |
A hanyatló Erdély és a franciás műveltség | |
Hanyatlás és emlékírás | |
Az erdélyi gondolat a tizennyolcadik században | |
A franciás Erdély szellemi uniója Magyarországgal | |
II. | |
A Habsburg abszolutizmus és az ellenreformáció | 107 |
A nemesi életforma süllyedése | |
A városbaköltöző nemes ember | |
A művelt kisnemes | |
A barokk a tizenhetedik században | |
A városi szellem bomlása | |
A barokk műveltség és a magyar hagyomány | |
A nyugati magyar belső összeütközése | |
Zrínyi Miklós példája | |
Zrínyi barokk világa | |
Az új ízlés a hazai hagyomány vonalában | |
A hagyományőrző újító | |
III. | |
A barokk építőművészet Magyarországon | 127 |
A barokk építészet és a különböző társadalmi osztályok | |
A barokk teljes győzelme a visszafoglaló háborúk után | |
A nagybirtok utolsó, országos szerepvállalása: a telepítés | |
A barokk főúri család: az Esterházyak | |
Esterházy Károly püspök, a barokk városépítő | |
Esterházy Pál herceg, a főúri barokk élet kiteljesítője | |
IV. | |
A barokk vezető műfaja: a színjátszás | 138 |
A színjátszás, mint az ellenreformáció eszköze és a barokk ízlés terjesztője | |
A jezsuiták szerepe | |
Latinnyelvűség a felső rétegeknél | |
A Jézus-társaság és az arisztokrácia | |
A barokk színjátszás más egyházi és világi termékei | |
Az egyház és a színjátszás találkozása | |
A barokk színpad | |
A barokk útja, a színjátszás fejlődésének tükörében | |
V. | |
Késő-barokk főúri élet | 152 |
Fényes Esterházy Miklós | |
Kastélyélet Eszterházán | |
Bécs udvaroncai | |
L'emberquement pour Cíthére | |
A nagybirtok haláltánca | |
Függelék | 161 |
Mutató | 167 |
Képek jegyzéke | 174 |