Tolna megye a Magyar Tanácsköztársaság időszakában

Tartalom

Bevezető 3
1917. november - 1919. március 20. 9
Miért lehet, hogy az egyik mindent, a másik semmit sem köteles áldozni? 11
Menekülnek a községi jegyzők 26
Hatalmi szervek: a nemzeti tanácsok, a munkás-, paraszt-, katonatanácsok 30
Új jelszavak születnek: „Magyarországon is csak akkor lesz jó, ha a bolsevizmus elterjed" 34
A burzsoázia fél a tömegektől - „Ha ezt megtudják, engem elpusztítanak" 37
A dolgozók kezében eldördül a fegyver. - „Három láda lőszert kérünk" 40
Hiába mutatott jó példát Károlyi - „Ha lenne felesleges földem..." 44
A munkásmozgalom és a kormány 55
A hatalom átvétele Tolna megyében, 1919. március 14. 65
1919. március 21. - 1919. augusztus 1. 73
Munkás-, katona- és földmunkástanácsok választása 1919. április 6-10. 75
Hogyan változtak meg az államhatalmi és államigazgatási szervek a Magyar Tanácsköztársaság idején? 83
Az ipar és a kereskedelem szocializálása 90
A feudális nagybirtok felszámolása, termelőszövetkezetek alakulása - megszűnik a munkanélküliség a mezőgazdaságban 97
A szociális intézkedésekről 112
A pénzintézetek államosítása - pénzkibocsátás
Szekszárdon 124
A közellátásról 127
A szocialista haza védelme 140
A Vörös Hadsereg szervezése - Dunántúl hadműveleti terület 148
Igazságszolgáltatás és a Vörös őrség 155
A Szocialista-Kommunista Párt tevékenysége 162
Az állam és az egyház viszonyáról 169
Az első szabad május ünnepe 177
A május végi és a júniusi ellenforradalom 178
A nagyszékelyi ellenforradalom 180
Ellenforradalom Tamásiban 181
Ellenforradalmi felkelés a megye északkeleti részében 185
Ellenforradalom Szekszárdon 189
Az ellenforradalom leverése a megyében 191
A paksi folyami csata 201
A fehérterror rémtettei - A tőkés restauráció 205
Egy hónap alatt érvénytelenítik a Tanácsköztársaság minden rendelkezését 227
A megjelölt cselédkönyvek - a csonka kommenció 228
Bányászsztrájk Nagymányokon - sortűz a bonyhádi tömegre 230
Függelék 233

Témakörök