Az első kiadás Előszava (kivonatosan) | 3 |
Előszó a második kiadáshoz | 7 |
Előszó a harmadik kiadáshoz | 9 |
Bevezetés | |
Az irodalom és irodalomtörténet fogalma | 17 |
Az irodalomtörténet kiterjedése | 17 |
A magyar nemzeti irodalom korai | 18 |
A magyar nyelv korszakai | 19 |
Ókor | |
Történeti előzmények - Nyelvrokonság | 19 |
A magyarok ősvallása | 20 |
Az ősmagyarok írása, költészete | 21 |
A régi magyar mondaköltészet | 22 |
Középkor | |
A nemzeti irodalom első időszaka - A keresztény magyar irodalom kezdete - (Árpádok kora XI-XIII. század) | 24 |
A magyar irodalom legrégibb emlékei | 25 |
Költészet az Árpád-i korszakban | 25 |
Az ómagyar nyelv sajátságai | 26 |
A nemzeti irodalom második időszaka - A nemzeti irodalom fejlődése - (Lajos és Zsigmond kora XIV-XV. század) | 28 |
A harmadik időszak (Mátyás és a Jagellók kora) klastromi irodalma | 31 |
Költészet a második és harmadik időszakban | 33 |
Vegyes szakok | 35 |
Közéleti írott emlékek | 36 |
A középmagyar nyelv sajátságai | 37 |
Újkor | |
Áttekintés | 41 |
Az újkor időszakai | 41 |
Az egyetemes emelkedés kora (1526-1606) | |
Vallási állapotok s hittudományi irodalom | 42 |
Költészet - Regeköltészet - Klasszikus mondák | 45 |
Históriás énekek | 47 |
Bibliai epika - Erkölcsi beszélyek | 49 |
Tanköltészet | 49 |
Lírai költészet | 51 |
Drámai költészet | 53 |
Történetírás | 55 |
Törvénytudományi irodalom kezdete | 58 |
A nyelvészeti irodalom zsengéi - Régi klasszikusok fordításai | 59 |
A szám- és természeti tudományok | 62 |
Az első virágzás kora (1606-1711) | |
Vallási állapotok s hittudományi irodalom | 63 |
A XVII. század egyházi és vallási költészete | 68 |
Költészeti állapotok Zrínyi előtt - Tan- és politikai költészet | 70 |
Zrínyi Miklós, a magyarok első mű- és remekköltője | 71 |
Zrínyi követői - Liszti László - Gyöngyösi István | 75 |
Tanköltészet | 76 |
Lírai költészet - Színügy | 77 |
Történetírás Magyarországon | 79 |
Erdélyi magyar történetírás | 81 |
Törvény- és államtudományi irodalom állapotja | 82 |
A bölcsészeti s enciklopédiai irodalom kezdete - Apácai Cseri János | 86 |
Természeti, szám- és hadtudományok | 89 |
Nyelvészeti irodalom | 91 |
Classica philogia | 109 |
Az újmagyar nyelv fejlődése | 98 |
A hanyatlás kora (1711-1772) | |
Visszatekintés - Fordulat | 99 |
Hittudományi irodalom | 100 |
Történetírás és rokon | 101 |
Költészeti állapotok | 104 |
Széppróza | 106 |
Bölcsészeti, természet- és számtani irodalom | 107 |
Nyelvészet- Irodalomtörténet zsengéi - Bod Péter | 111 |
Legújabb kor | |
Második virágzás kora | |
Áttekintés | 113 |
A legújabb kor időszakai | 114 |
Újjászületés kora (1772-1807) | |
Irodalmi mozgalmak s irányok | 114 |
A francia iskola - Bessenyei György | 115 |
Folytatás - Bessenyei követői - Báróczy - Ányos | 117 |
Klasszikai iskola - Virág Benedek | 119 |
A népies iskola - Dugonics, Horváth Ádám, Gvadányi | 121 |
Folytatás - A debreceni kör | 124 |
Az új iskola első időszaka - Lírai költészet | 125 |
Folytatás - Széppróza - Kazinczy és Kármán | 127 |
Csokonai .Kis | 130 |
Kisfaludy Sándor | 132 |
Irodalmi és országos törekvések a magyar nyelv terjesztése körül - Időszaki sajtó - Társulatok | 136 |
A magyar színészet feléledése | 139 |
Tudományos irodalom átnézete | 140 |
Hit-, bölcsészet- és törvénytudományi irodalom | 142 |
Történetírás és földrajz | 144 |
Nyelvészeti mozgalmak - Debreceni iskola | 147 |
Folytatás - Révai, a magyar nyelvtudomány megalapítója - Hasonlító nyelvészet | 149 |
Folytatás - Nyelvészeti kútfők - Szótárirodalom - Klasszika literatúra | 153 |
Az irodalomtörténet haladásai | 156 |
Természeti, szám- és hadtudományok | 158 |
II. kötet | |
Általános jellemzés | 3 |
A nyelvújítási harc - Kazinczy Ferenc - Az üldözés stádiuma | 4 |
Folytatás - Az újítási harc tanbírálati stádiuma - Végdiadal | 7 |
Széppróza - Kazinczy Ferenc | 9 |
Folytatás - A próza állapotja - Kazinczy iskolája | 12 |
Az új iskola költészete | 13 |
Folytatás - Klasszicizmus - Kazinczy Ferenc | 15 |
Folytatás - Berzsenyi Dániel - Kisebb költők | 18 |
Folytatás - Érzelmes líra - Kölcsey Ferenc - Kisebb költők - Meseköltészet | 21 |
Folytatás - Formaszigor nélküli költők - A népies elem újabb jelentkezése - Vitkovics | 24 |
Folytatás - Eposzi kísérletek - Horvát Endre | 26 |
Folytatás - Drámai mozgalmak - Bolyai és Gombos | 27 |
A nemzeti műköltészet időszaka - Kisfaludy Károly | 29 |
Folytatás - Drámai költészet - Kisfaludy Károly, annak megalapítója | 32 |
Folytatás - Katona József - Kisebb költők | 35 |
Folytatás - Vörösmarty első fellépése a drámában | 38 |
Folytatás - Az Auróra-kör - Lírai költők - Kisfaludy Károly, Bajza, Vörösmarty | 39 |
Folytatás - A klasszikai-nemzeti eposz kezdete - Székely Sándor | 42 |
Folytatás - A klasszikai-nemzeti eposz fejlődése - Czuczor | 43 |
Folytatás - A klasszikai-nemzeti eposz tetőzése - Vörösmarty Mihály | 45 |
Folytatás - Debreczeni-Horvát Endre | 49 |
Tudományos irodalom - Országos törekvések a magyar nyelv érdekében - Magyar tudományos intézetek | 52 |
Folytatás - Tudományos folyóiratok | 52 |
Folytatás - Széptudományi mozgalmak | 54 |
Folytatás - A teológiai irodalom feléledése tudományos irányban | 57 |
Folytatás - A bölcsészet emelkedése - Köteles Sámuel - Jog- s államtudományok | 60 |
Történetírás s segédtudományok - Virág - Horvát István | 63 |
A nyelvtudomány hanyatlása - Klasszika literatúra | 67 |
Folytatás - Az irodalomtörténet újabb stádiuma - Magyar jelesírók kiadásai | 70 |
Folytatás - Természeti, szám- és hadi tudomány - Műnyelvi nagy reformátor, Bugát Pál | 72 |
Az úgynevezett Condversations-Lexikoni-pör - Az időszak vége | 75 |
Széchenyi kora vagy a nyelv s irodalom egyetemes virágzása életben, tudományban, költészetben (1831-1849) | |
A kor fő tényezői - A Kisfaludy Károly köre | 76 |
Folytatás - A Magyar Akadémia | 78 |
Folytatás - Egyesületek, intézetek - Irodalmi időszaki sajtó | 80 |
Folytatás - Széchenyi István - Politikai időszaki sajtó | 82 |
Folytatás - A nemzeti nyelv általános elterjedése s országos végdiadalma | 84 |
Tudományos irodalom - Általános tekintet | 85 |
Folytatás - A teológiai irodalom továbbfejlődése - Guzmics | 86 |
Folytatás -Bölcsészeti mozgalmak - Neveléstudomány | 90 |
Jogtudományi irodalom - Szalay László | 93 |
Folytatás - Politikati irodalom - Gróf Széchenyi István | 95 |
Folytatás - Wesselényi Miklós | 100 |
Folytatás - Politikai hírlapirodalom - Kossuth Lajos - Gróf Dessewffy Aurél | 101 |
Folytatás - Nemzetgazdászati iskola - Gróf Dessewffy Emil | 103 |
Folytatás - Központosító iskola - Szalay László - Báró Eötvös József | 104 |
Folytatás - Politikai szónoklat | 110 |
Folytatás - Történelem - Horváth Mihály | 114 |
Folytatás - Utazások a magyar őstörténet érdekében - Körösi Csoma Sándor - Reguly Antal | 120 |
Folytatás - Föld- és államrajz - Útleírások | 124 |
Folytatás - Természettudományi mozgalmak | 127 |
Folytatás - Matematikai és hadi tudományok | 131 |
Folytatás - A nyelvészet felvirágzása; annak élén az Akademia | 133 |
Folytatás - Szótárirodalom | 136 |
Folytatás - Klasszika-filológia | 138 |
Folytatás - Széptudományok - Henszlmann - Erdélyi | 140 |
A próza állapotja - Akademiai szónoklat | 142 |
Költészet - Általános nézet | 144 |
Folytatás - Lírai költészet - Vörösmarty és társai | 147 |
Folytatás - A klasszicisták epigonjai | 150 |
Folytatás - Új lendület - Petőfi Sándor | 153 |
Folytatás - Tan- és gúnyköltészet - Vajda - Arany | 157 |
Folytatás - Színügy és színköltészet | 161 |
Folytatás - A szomorújáték és dráma - Vörösmarty újabb színművei | 164 |
Folytatás - Vörösmarty követői - A színszerűség érvényre jutása - Szigligeti | 167 |
Folytatás - Az új francia drámaiskola költői - Visszahatás - Húgó Károly | 169 |
Folytatás - Vígjátékírók | 173 |
Folytatás - Új eposzi műköltészet - Garay | 175 |
Folytatás - A népies epika - Petőfi, Tompa, Arany | 178 |
Folytatás - Regény- s novellairodalom - Annak előzményei | 180 |
Folytatás - Jósika, a magyar regényirodalom megalapítója | 181 |
Folytatás - A kor többi elbeszélői | 184 |
Folytatás - Báró Eötvös József regényköltészete | 185 |
Folytatás - Idegen jeles művek műfordításai | 187 |
Magyar irodalomtörténeti mozgalmak - Magyar jeles írók kiadásai | 188 |
Az időszak vége | 189 |