Fülszöveg
A Tanítónő a szocializmusban a szerző ötödik könyve a Palika mesék, É. Kételyek és A fájdalom gyöngyei c. novelláskötetek megjelenése után. Szociográfiának tekinthető egy Bács-Kiskun megyei község, Kunszállás pedagógusainak bemutatásával az 1970-es évek elejétől egészen a rendszerváltásig. A szerző maga is itt él és tanít húsz esztendeig. A kor általános jellemzőit Ji egyéni élményein, a megélt történeteken keresztül próbálja feltárni - saját ? nézőpontján át. A könyv fejezetekre tagolódik. Időrendi kronológia érvényesül a megérkezéstől egészen a távozásig. Ezen belül is minden fejezet a kezdés pillanatától indul, onnan fog át távlatokat, majd odatér vissza.
Először az elvtársi világgal ismerkedhetünk meg. A marxista ideológia a formális, de visszautasíthatatlan megszólításon át is rátelepül a közoktatásra. Rendkívül fontos szerepe volt a szocialista társadalomban az értekezletek- ^ nek, nem véletlenül ihlette Majakovszkijt is a téma Agyonülésezők c* versének megírására. Több...
Tovább
Fülszöveg
A Tanítónő a szocializmusban a szerző ötödik könyve a Palika mesék, É. Kételyek és A fájdalom gyöngyei c. novelláskötetek megjelenése után. Szociográfiának tekinthető egy Bács-Kiskun megyei község, Kunszállás pedagógusainak bemutatásával az 1970-es évek elejétől egészen a rendszerváltásig. A szerző maga is itt él és tanít húsz esztendeig. A kor általános jellemzőit Ji egyéni élményein, a megélt történeteken keresztül próbálja feltárni - saját ? nézőpontján át. A könyv fejezetekre tagolódik. Időrendi kronológia érvényesül a megérkezéstől egészen a távozásig. Ezen belül is minden fejezet a kezdés pillanatától indul, onnan fog át távlatokat, majd odatér vissza.
Először az elvtársi világgal ismerkedhetünk meg. A marxista ideológia a formális, de visszautasíthatatlan megszólításon át is rátelepül a közoktatásra. Rendkívül fontos szerepe volt a szocialista társadalomban az értekezletek- ^ nek, nem véletlenül ihlette Majakovszkijt is a téma Agyonülésezők c* versének megírására. Több oldalon át szívhatjuk magunkba e világ hangulatát. Külön fejezetben mutatja be a szerző a szakfelügyeleti rendszert a maga szigorával, ugyanakkor reális, megfogható minősítésnekítéli visszatekintve. Ez az életpálya az, amikor történelmi eseményeket egészen más előjelekkel értékeltünk, sőt róluk megemlékezéseket, ünnepségeket rendeztünk^Nem másnak, mint az ifjúságnak. Nem az egy évet átölelő úttörőmunkáját, ami mindvégig hangsúlyozottan ismétlődött. Az oktatásban dolgozók nagy része szakszervezeti tag volt. A szakszervezeti vezető személyében nyerhetünk bepillantást a szakszervezet erejéről, érdekvédelmi munkájáról egy fejezeten keresztül. A községi élet elszigeteltségét olyan juttatások kompenzálták, mint a területi pótlék, szolgálati lakás, illetményföld. Az utóbbi megművelésének keserű próbálkozásai humorban oldódnak föl, miként az egész kort átlengi a nosztalgikus visszaemlékezés atmoszférája. A szerző külön fejezetet szentel a vallás, az egyház kiszorításának bemutatására. A társadalmi elvárások természetesen sarkalatosan meghatározták a falusi értelmiség magánéletét is.
A könyvet számos melléklet egészíti ki. Kifejezetten a korhoz köthető képek, szimbólumok, versek, dalok. Egy fontos irányelv az 1978-as tantervből, vagy egy József Attila munkásvers akkori elemzési szempontja^.
A változást a szerző időszerűnek érzi, ám azokat az éveket már máshol éli meg. Csongrádon. Csoóri Sándor Jóslat c. versével kétségtelenül a változás be nem tartott, meg nem élt ígéreteire, mondjuk ki, csalódásra utal. Ezt a gondolatot húzza alá Az eszme c. írásában is, miként válunk folyton magunk gyártotta ideológiánk fanatikus rabjává, áldozatává. így az sem véletlen, hogy a könyv a magyar nép áldása utáni fohásszal, a Magyar Himnusszal zárul.
A szerző a könyvet az események színhelyéi; Kunszálláson kívánja bemutatni, ahol mindenek ellenére munkájáért megfelelő elismerést, szeretetet kapott.
Vissza