Tokaj mese-mondavilág

Előszó

„Tokaj tündöklő borostyánnedüje megtáltosítja az agyrostokat s gyúlnak tüzében szellemes szavak, oly csillogók, mint habzó gyöngy e borbúl, ha sárga cseppje a pohárba csordul"- mondja a nagy francia íróköltő, fílozófúsVoltaire /Voltér/. S valóban! Mily csodás szellemi értékek ihletője volt már e bor. Úgy érezzük az agyrostokkal együtt a szív rejtekei is feltárulnak s melegen, lágyan árad a szó, az édes andalító, szép meseszó a hegyaljai emberek ajkán, s trillázva, pajzánúl szárnyal a dal a huncut leányajkakon, a hetyke legények ajkán. Kincses szép Hegyaljánk, népünk értékeinek egyik legszebb kincsesdoboza. Belőlük tetszés szerint választhatók alegszebb gyöngyök, ékkövek, kinek ami tetszik. Azt hinnénk, hogy Tokaj forgalma, városias jellege elsöpörte a mesét, a dalt a nép ajkán. Riadtan torpantunk meg, amikor a gyűjtőmunka megindítását elhatároztuk! Van tokaji nép? Van ősi lakosság? Hiszen Tokajt csak az 1526-1626-os években 18 szor pusztították el, hányták lakóit kardélre! S azóta hányszor égett le a város, hányszor pusztultak el lakói, vesztek el fiai? Hányszor dúlt háború, pestis, hányszor öntötte el pusztító ár? És mégis! A berkek mélyén, a Bodrogköz lápjain, a hegyek rejtekén, vagy talán csak az ősi rögökhöz tapadva, de maiadtak emberek, s velük együtt a mesék és dalok. Ma is éppen úgy sorakoznak ugyanazok a nevek:a Bajuszok, L. Nagyok, Osváthok, Csornák, Hegymegiek az anyakönyvek reprezentatív érzékkel rubrikázott lapjain, mint az évszázados fakult krónikák árkusain. Apáról fiúra szállt a dal, öröklődött a mese és így van! Megmaradt. Jó egynehány év eltelt, amíg e kis gyűjtemény anyaga: a termőhelyre, a Kopaszra, a Tiszára-Bodrogra a tündérmesékre, az eredet mondákra, a vár, történeti, természeti, szőlő, boros stb. mondáira összeállt, melyek a dalkincs szemelvényekkel együtt olyan parádés, illatos csokrot alkottak, hogy mindenki kiválaszthatja, sőt összegében élvezheti a gyönyörűségesen szép, érdekes meséket, melyek éppenúgy elbódítanak,mintaboroskelyhekből felcsapódó illatos borpára és éppen olyan jóérzést fakasztanak testünkben, lelkünkben s érezzük, hogy a tokaji bor, ha ez az Isten szándéka szerint fogyasztott ital, valóságosan - a lélek bora. Vissza