1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Tokaj és hegyalja V.

Az 1990. szeptember 21-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tisztelt Érdeklődők!
Tokaj gazdag múltja, jeles termékének (a "tokaji Bornak") gazdaságtörténeti , kultúrtörténeti históriája a mát is kötelezi. Azzal, hogy eredményes próbálkozás után (a helyi... Tovább

Előszó

Tisztelt Érdeklődők!
Tokaj gazdag múltja, jeles termékének (a "tokaji Bornak") gazdaságtörténeti , kultúrtörténeti históriája a mát is kötelezi. Azzal, hogy eredményes próbálkozás után (a helyi polgári iskola az 1930-as években) a település megszervezte (egy lelkes tanár, Pap Miklós jóvoltából) a TOKAJI MÚZEUMot (1962), megszületett a hagyományápolás, a múlt emlékei megmentésének intézményei kerete. Ezzel szinte egy időben a feldolgozás is elkezdődött. Ez azonban hosszú, és igazában soha le nem zárható folyamat. Számos cikk, tanulmány született eddig is Tokaj és Hegyalja múltjáról. E munka áldozatvállalást követel mind a várostól, mind intézményeitől, mind az egyes embertől. E törekvések bölcsője a TOKAJI MÚZEUM, de rangos segítőtársakra lelt a Hermán Ottó Múzeumban (Miskolc), a Kazinczy Ferenc Társaságban (Sátoraljaújhely) , a Bessenyei György Tanárképző Főiskolában (Nyíregyháza). Nélkülük eredményeink sivárabbak lennének. Minden ilyen - honismereti munka - tevékenység csúcsát a VÁROSTÖRTÉNETI MONOGRÁFIA jelentheti. Különösen igaz lehet ez Tokaj esetében. 1989-ben nem előzmények nélkül, a város vezető testülete határozatban rögzítette szándékát, nevezetesen, feldolgoztatja TOKAJ MÚLTJÁT. Történtek kísérletek is már erre, 1931-ben Mosolygó József fogta össze e munkákat, illetve a város 900 éves évfordulóján is történt egy kevéssé megalapozott kísérlet.
Az 1986-ban kezdett előkészítő megbeszélés nyomán főszerkesztőnek felkérte a város dr. Orosz István egyetemi tanárt (Debrecen, KLTE), aki mellesleg Mád szülötte, irányításával a munka beindult.
Ezzel párhuzamosan számos kutató látott hozzá Tokaj és Hegyalja tanulmányozásához. A több síkon beindult munkának az eredményeiből adtunk közre egy csokorra valót, hogy kérjük és biztassuk minden érdeklődőt: a munka érdemes figyelmükre, méltó támogatásukra. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Boros László; Tokaj népességföldrajzának néhány sajátos vonása (1787-1990) 7
Németh Gábor: A szokásjog szerepe a hegyaljai mezővárosok életében a 17-18. században 28
Takács Péter: Tokaj város rendtartása 1610-ből 35
Bencsik János: A tokaji kisnemesség a XVIII. században 42
Udvari István: Tokaj-hegyaljai mezővárosok és falvak. Molnár András;
Tekintetes nemes, nemzetes Zemplén vármegye leírása c. munkájában 59
Pók Judit: Hegyaljai hétköznapok a körrendeletek és dobolási könyvek
alapján 78
Szalipszki Péter: Tokaj-Hegyalja mezővárosainak állapota a mezővárosi
jogállás felszámolásakor 84
Mező András: Hegyaljai jobbágynevek a XVI. században 92
Csige Katalin: Adalékok a hegyaljai hivatali írásbeliséghez 99
Makoldi Sándorné: A tokaji Székely család 106
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem